életmód

Már Magyarországon is felbukkant a parlagfű természetes – biológiai – ellensége

Agrárkárok

Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a biológiai védekezés lenne. Ismert jelenség a természetben, hogy ha egy faj, számára idegen helyre kerül, ahol meg tud telepedni, akkor kis idő múlva követik őt a természetes ellenségei is.
A parlagfű már hosszú évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban a természetes ellenségei eddig nem bukkantak fel. A világon sok kutatás folyt már, és jelenleg is sokakat foglalkoztat a parlagfű elleni biológiai védekezés témaköre. […]

Tovább…

Mit segíthet az allergia ellen a parlagfű olajosbogár?

életmód

Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a biológiai védekezés lenne. Ismert jelenség a természetben, hogy ha egy faj egy olyan, számára idegen helyre kerül, ahol meg tud telepedni, akkor kis idő múlva követik őt a természetes ellenségei is. A parlagfű már hosszú évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban a természetes ellenségei eddig nem jelentek meg. A parlagfű olajosbogár felbukkanásával viszont úgy tűnik, megváltozhat a helyzet. […]

Tovább…

Növénygénbank: bármikor életre kelthetők az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok

Fontos

Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.
Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

Tovább…

Kén és szulfát az étrendben: ok az aggodalomra?

Állattenyésztés

A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is.
A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot. […]

Tovább…

Soha ilyen mélyponton nem volt a hazai burgonyatermesztés

Élelmiszeripar

Egyre kisebb területen egyre kevesebb burgonyát termeszt az ország. Fénykorában elérte a 60 ezer hektárt az étkezési terület, ma alig nyolcezernél tartunk. Ehhez hozzájárult a feldolgozóipar megszűnése, az uniós csatlakozással még nyitottabbá váló határok, és a klímaváltozás sem segít az ágazat szereplőinek.
Ha kitekintünk a határainkon túlra, évek óta területcsökkentést szorgalmaz az unió a tagállamok felé. Idén 20 százalék volt az előirányzott terv, ami csak részben teljesült, de így is 2018 óta a legkisebb vetésterülettel, 1,6 millió hektárral számolhatunk. […]

Tovább…

Láthatatlanok, és tízezrével szedik áldozataikat a szuperkórokozók

recept

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.
A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől határozott intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében. […]

Tovább…

Nagy felelősséggel, rengeteg gonddal jár a saját kert – főleg extrém hőségben

életmód

Már egy jó ideje szomjazik a kert. Egyre nagyobb területeken veszik át az uralmat a szikkadt, repedezett foltok. Ilyenkor mindenki öntözésbe kezd, próbálja menteni a növényeit a kiszáradástól. Ugyanakkor gondolunk-e például a madarakra, rovarokra vagy az utcai fákra, bokrokra is?
Idén nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg az aratás elejét jelző időszakban, Péter és Pál napjának környékén inkább a 30-35 fok a megszokott. […]

Tovább…

A mézfajták lesajnált prolija – állítólag nem elég barna, és nem elég folyékony

Méhészet

A világon hozzávetőlegesen 300 fajta mézről lehet tudni. Természetesen nem lehet mindet leírni egyetlen cikkben vagy akár egy cikksorozatban. A legjobb, ha mi magunk fedezzük fel a lakóhelyünkre jellemző mézeket, úgy, hogy a piacon felkeressük a helyi méhészeket, és kóstolót kérünk. De utazásaink során is kóstoljunk mézet, akárhová is vigyen utunk.
A mézben található összetevők sokféleségének és ezek változó arányának köszönhetően minden méznek megvan a maga személyisége. Akár ugyanaz a fajta méz is különbözhet évről évre, éppúgy ahogy a bornak is megvannak az apró árnyalatnyi különbségei. A méhészek a pörgetések előtt mindig izgatottan várják, hogy milyen lesz az adott évi méz íze. […]

Tovább…