A keszthelyi burgonyakutató központ az új Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakulásától kezdve annak állomásaként működik, és komoly fejlesztések elé néz, derült ki a több mint két évtizedes múltra visszatekintő bemutatón.
Megépül végre az évek óta tervezett tároló, és az öntözőrendszerhez kutat fognak fúrni. A fejlesztések eredményeként megduplázódhat a szuperelit szaporítóanyag termelése Keszthelyen. […]
A 2021. január elsejével induló új családi otthonteremtési támogatások között szerepel olyan, amely a kert felújítására is igénybe vehető. Az 50 százalékos, legfeljebb 3 millió forintig igényelhető felújítási támogatás számlával igazolva minden családot hozzásegíthet az álomkert kialakításához.
Az állami támogatás – ezt fontos megjegyezni – jelenleg azonban csak kerítésépítésre, illetőleg a térkő burkolatra, valamint a télikertre vonatkozik. (Tehát sem füvesítésre, sem öntözőrendszer építésére, sem dísznövény vásárlására nem lehet igénybe venni.) […]
Az elmúlt időszak őrült kánikulája, illetve a kiszámíthatatlan időjárás nem kedvez a növényeknek, ráadásul a kertészek feladatát is megnehezíti. Az aszály miatt a legnagyobb feladatot az öntözés jelentette. Ahogy esett némi csapadék, lassan kiskertünkben utat tört magának a gaz. Mire érdemes júliusban odafigyelni? Mit lehet még last minute elültetni? Íme a legfontosabb ránk váró kerti munkák.
Tilos például a füvet nyári időszakban este öntözni! A felmelegedett talaj a vizet nagy intenzitással elkezdi kipárologtatni, és ezzel a gombás fertőzéseknek teremt ideális körülményeket. Júliusban a fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb és 4-5 centi alá ne menjünk a legmelegebb hetekben, hogy elkerülhessük a szálak kiszáradását és a pázsit sárgulását. A korábban kiszáradt foltokat ne most pótoljuk, mivel a magokból ilyenkor jóval kevesebb hajt ki. […]
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.
13 fajta alkotja a világ élmezőnyét, a világ ültetvényeinek harmadán termelve. Érdekes látni, hogy bizonyos országok preferenciája, nagy szerepe (Kína) milyen magaslatokba repíthet egy-egy fajtát (Kyoho, Red Globe). Az is izgalmas és régóta jellemző tény, hogy regionálisan vezetőnek lenni (Garnacha tinta, Trebbiano Toscana), de akár mindenütt szerepet vállalni (Cabernet sauvignon, Sauvignon blanc) egyaránt sikeres fajtastratégia lehet. […]
A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan küzd a talpon maradásért. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.
A húshasznú és a hízott liba fogyasztásában is érezhető a kereslet csökkenése. A háztáji termelés visszaszorulóban van, a ludakat a helyi piacokon tudják értékesíteni élő vagy vágott formában. A vágóüzemek árualapját előállító termelők akár több ezer madarat is tartanak, de számukra az integrátorral való megállapodás a célszerű az értékesítés érdekében. […]
A meleg, a gyakori csapadék, a növekvő aljnövényzet kedvez a csigák támadásának. Közben a kertek ágyásaiban egyre szaporodó lehetséges táplálékmennyiség is bővül. A csigák tarolnak, de azért tehetünk ellenük.
Habár az őshonos csigák – házasak és meztelenek egyaránt – éppen elég veszélyt jelentenek a kiskertek tulajdonosainak, ezekhez több új jövevényfaj is csatlakozott. Az egyikkel már kénytelenek vagyunk 1985 óta együtt élni: ekkor találták meg az első spanyol meztelen csigát hazánkban. […]
Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri szén-dioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.
A talaj szénforgalma a növények levegőből történő szén-dioxid-felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, amely egyúttal csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét – ez a folyamat a szénmegkötés. […]
Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra az Európai Unió: a területén alig több mint tíz év alatt, 2005 és 2016 között 3,4 millióval – 5,6 millióra – csökkent a baromfitartó gazdaságok száma. Más állatfajoknál talán jobb a helyzet.
Néhány hete a magyarországi kisgazdaságok számának radikális csökkenéséről szóltak a hírek, most az egész uniós térségről érkeztek hasonló számok – igaz, némileg korábbi időszakról van szó, mert a magyar adatok a 2010–2020-as dekádra vonatkoztak. A lényeg azonban, hogy az unióban is a kisebb farmok száma esett vissza drasztikusan. […]