Pénzt kell fizetni az átlegelő rénszarvasok miatt, ezért felújítják a kerítést Norvégiában

Norvégia újjáépíti az Oroszországgal közös sarkvidéki határ mentén húzódó rénszarvaskerítést, hogy megakadályozza az állatok átkelését. Ennek oka, hogy a skandináv országnak kártalanítania kell az oroszokat a legelőterületek miatt. A norvég hatóságok szerint idén októberig már 42 rénszarvas kelt át Oroszországba, hogy jobb legelőt keressenek. […]

Tovább…

Háromórás pásztormese, amiben kiderül, mi történik legeltetés közben

Az Ökológiai Kutatóközpont mutatta be azt a háromórás filmjét, melyben egy tapasztalt juhász mesél egy délutánon át arról, hogy mi és miért történik a legelőn, ahova kihajt nyájával. Az Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal című film remek betekintést nyújt egy olyan életbe, amiről ma már sokunknak kevés tudása van. Előkerül benne egy sor szakmai ismeret legeltetésről és pásztorkutyákról, valamint a szép felvételek és a légi vágóképek miatt szinte már meditatív programot is kínál. […]

Tovább…

Cáfolják a metánkibocsátást – éppen, hogy segítenek a klímaváltozás enyhítésében a szarvasmarhák

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri szén-dioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.
A talaj szénforgalma a növények levegőből történő szén-dioxid-felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, amely egyúttal csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét – ez a folyamat a szénmegkötés. […]

Tovább…

Pénzügyileg is megéri a juhokat napelemek alatt legeltetni

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása. A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön. A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok. Továbbá egyenlő mértékben is híztak, valamint a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is. […]

Tovább…

Virágszigetek, legelők a méheknek – ahol kora tavasztól késő őszig mindig találnak gyűjtenivalót

A nagyüzemi mezőgazdaság hatására folyamatosan tűnnek el az egyes területekről a virágzó növények, ami felborítja az élőhelyek változatosságát. A mezőgazdaságban elterjedt neoniko­tinoid tartalmú növényvédő szerek is a méhek pusztulását okozzák, ezzel párhuzamosan pedig elszaporodtak a rájuk veszélyes új betegségek és paraziták.
Ezt a magyarázatot, illetve figyelmeztetést Durgóné Benkő Babett önkormányzati képviselő, az ötletgazdák egyike fogalmazta meg, mi vezette a lelkes önkénteseket, amikor úgy döntöttek, hogy Szentkirály földútjai mentén méhlegelőket alakítanak ki. Olyanok indították el a közösségi kezdeményezést, akik szívükön viselik a természet és a fajok sokszínűségét. […]

Tovább…

Legelő híján hínáron híznak a skót juhok

North Ronaldsay a Skóciához tartozó Orkney-szigetek legészakibb tagja. A szigetet csupán 50 ember és 2 ezer birka lakja. A különlegessége, hogy már a 19. század óta úgy tartanak birkákat, hogy az állatok csak és kizárólag hínárt esznek. A különleges táplálékon tartott birkák egy zöldebb, környezetbarátabb állattartás jövőjét jelenthetik. Egy helyi gazda szerint a hínár minden közhiedelemmel ellentétben igenis tele lehet tápanyaggal, elég csak ránézni a kifejezetten jó húsban lévő birkákra. Különösen jó, hogy a víz telente is sok friss hínárt mos partra, így a téli táplálás sem okoz nehézséget. Az ottaniak szerint a hínár még az állat húsának is jót tesz, ma már van olyan londoni hotel is, amelyik innen rendel bárányhúst. […]

Tovább…

Texasi megoldás az aszályban is zöldellő legelőre: a titok a fűfélék gyökerében van

Rekordhőség és aszály sújtotta az Egyesült Államok déli területén lévő Texast 2011-ben, a zöldellő legelő már csak álmaikban létezett. A gyepek kiszáradtak és az állatok kezdtek kifogyni az élelemből. A marhák megmentése érdekében a gazdák kénytelenek voltak átszállítani az állatokat olyan legelőkre, ahol még egészséges fű nőtt. Hogyan maradnak fenn a texasi marhatartók az aszály idején? […]

Tovább…