Teljesen új haszonnövények jelenhetnek meg a szántókon

Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint. A müncheni földrajztudós, Florian Zabel vezette kutatócsoport 4 forgatókönyvet vázolt fel, amelyek azt vizsgálták, milyen hatással lehet a klímaváltozás a négy legfontosabb haszonnövény – a rizs, a búza, a kukorica és a szója – terméshozamára. A kutatásban németországi, egyesült államokbeli, belgiumi, ausztriai, kínai, nagy-britanniai és svédországi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai vettek részt. […]

Tovább…

Az ember kárára alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a kullancsok

Egyre veszélyesebbek lesznek a kullancsok a klímaváltozás hatásai miatt. Egy friss kutatás bizonyítja azt, hogy a hőmérséklet emelkedésével több mint kétszer nagyobb valószínűséggel támad emberre egy alapvetően kutyákon táplálkozó, veszélyes csípésű kullancs. A Sziklás-hegységi foltos lázat (RMSF) okozó élősködő 2,5-szer nagyobb eséllyel választja a kutya helyett az embert, ha a hőmérséklet 23,3 Celsius-fokról 37,8 Celsius-fokra emelkedik. […]

Tovább…

Mit és miért nyerhetnek a csehek a klímaváltozáson?

Egy tanulmány szerint Csehország összességében a klímaváltozás nyertese lehet. Ráadásul minél erőteljesebb lesz a globális felmelegedés, annál jobban járhatnak az ottaniak. A Föld légköri átlaghőmérsékletének emelkedése ugyanis a Deloitte vizsgálata szerint összességében pozitív hatással lesz a cseh gazdaságra. A tanácsadó cég szakemberei a klímaváltozás és a gazdasági folyamatok összefüggését elemezték. A mezőgazdaság a cseheknél is vesztese lesz a folyamatnak, ám más ágazatok nyerhetnek azon. […]

Tovább…

Egyre északabbra tolódhat a gazdálkodás a klímaváltozás miatt

Óriási változáson megy keresztül az mezőgazdaság az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt. A gazdálkodás a forró délről lassan, de biztosan tolódik el észak felé. Az éghajlatváltozás legalább 22 millió, az Európai Unióban tevékenykedő mezőgazdasági munkást érint közvetlenül. Sokan már változtatni kényszerültek a termelési módszereiken is. A globális felmelegedés hatásai Magyarországot sem kerülik el, a csapadékhiány és a szélsőséges időjárás okozza a legnagyobb gondot. […]

Tovább…

Lassan Magyarország is kicsúszhat a kukoricatermő övezetből

Amennyiben a felmelegedés Középnyugaton folytatódik, 50 év alatt arra számíthatunk, hogy a növények legjobb termőterületei elcsúsznak. Az Amerikai Egyesült Államok esetében például Iowából és Illinoisból Minnesotába és Dakotába tolódnak el a kukorica- és a szójababtermelés körülményei a Penn State kutatói szerint. […]

Tovább…

Rossz hírt kaptak a hummuszkedvelők a csicseriborsó hiánya miatt

Válságba került a világszerte egyre népszerűbb, egészséges étel, a hummusz. Azonban évről évre nagyobb a hiány az alapanyagából, a csicseriborsóból. A megnövekedett fogyasztói igény, valamint az indiai csicseriborsó-hiány együttesen vezetett a hummusz árának gyors emelkedéséhez. A terméshozam az utóbbi években csökkent, mert a vízigényes növény egyre kevesebb esőt kap. Becslések szerint a világ csicseriborsó-termelése az aszály miatt közel 40 százalékkal esett vissza. […]

Tovább…

Miért vetették el már januárban a búzát a román gazdák?

Már januárban elvetették a búzát Romániában, a Craiova melletti Șimnicen. Az ottani gazdáknak nem ment el az eszük, csupán a betakarítási ütemterven változtattak az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Amennyiben ugyanis a hagyományos, megszokott időpontban vetik el a gabonát, az a globális felmelegedés miatt már kifogja a száraz, forró időszakot, így sokkal gyengébb terméseredményeket hoz. Egyre dőlnek a melegrekordok dél-keleti szomszédunknál. […]

Tovább…

Szomorú oka van, hogy egyre több gólya marad itthon télen

A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás. Több kutató szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltoztatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető. A folyamat egyik bizonyítéka, hogy egyre több gólya marad itthon télen. Pedig a gólyák hagyományosan augusztus második felében elindulnak a kontinensünkről a részéről. Ám hasonló folyamat tapasztalható itthon, ami Nyugat- és Dél-Európát már korábban elérte: ennek hatására például Dél-Spanyolországban a gólyák jelentős része télen már el sem megy – mondta Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézetének igazgatója. […]

Tovább…