Szappanbuborékok végzik a beporzást a méhek helyett

Japán kutatóknak sikerült megtalálni a fák beporzásának egy alternatív módszerét, ugyanis a méhek száma világszerte rohamosan csökken, a növényeknek viszont szükségük van beporzókra. Az új módszer, ami kifejezetten jól működik, a szappanbuborékokkal való beporzás. A buborékok vékony rétegén ugyanis megtapadtak a pollenek, amelyek így elszállítódtak a növényekig. A tesztelés során 95 százalékos sikerességi rátát értek el.

A buborékokat elsőként buborékfújó pisztolyokból lőtték ki, és körtefákon tesztelték, amelyeken igen jó eredménnyel, 95 százalékos sikerességi rátával zárták a kísérletet. Viszont már folynak a tesztelések olyan drónok kifejlesztésén is, amelyek segíthetik a buborékképzést, és így a beporzást –írja a BBC News.

A szappanbuborékok elősegíthetik a gyümölcsfák beporzását. (Fotó: Pixabay, JosephMonter)
A szappanbuborékok elősegíthetik a gyümölcsfák beporzását. (Fotó: Pixabay, JosephMonter)

A méhek számánek világszerte történő csökkenése miatt, a kutatók elkezdtek az utóbbi években alternatív beporzási módszerek után kutatni, hiszen ez sok zöldség és gyümölcs számára elengedhetetlen folyamat. Dr. Eijiro Miyako, a Japán Speciális Tudományos és Technológiai Intézetből már próbálta a drón pollenszállítási képességét, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt, ugyanis az károsította a virágokat a folyamat során.

A kutató viszont egy nap ihletet kapott, mikor látta fiát játszani a helyi parkban, és szappanbuborékokat fújt. Az egyik buborék kipukkant fia arcán, és ez adott ötletet Dr. Eijiro Miyakonak. A buborék ugyanis rugalmas, könnyű és nem is okoz sérülést, így a virágokat sem károsítják, és optimálisak lehetnek pollen hordozására. A laboratóriumban meggyőződött arról, hogy a buborék anyagára feltapad a pollen, így működőképes lehet, viszont a legtöbb szappan anyaga mérgező a növények számára. Így kifejlesztette a „kémiai szempontból funkcionális” szappanbuborékokat, amelyek egyenként akár 2000 pollenszemcsét is tartalmazhatnak.

A kifejlesztett anyagot Dr. Miyako és munkatársai gyümölcsöseiben tesztelték, ami körtefákból állt, és ahol méhek hiányában a beporzást kézzel, tollkefével végezték.

A buborékok tesztelése után 16 nappal a fán gyümölcsök kezdtek képződni ugyan olyan mennyiségben, mint kézi beporzás esetén. A kutató elmondása szerint a kézi és a buborékos beporzás egyaránt 95 százalékos beporzási aránnyal rendelkezett, továbbá a gyümölcs külleme sem volt eltérő a két technika esetén. Az új módszer azonban több potenciális előnnyel is rendelkezik a jövőbeni automatizálás és a pollenszemcsék csökkentése szempontjából.

A szappanbuborékok esetében is felléphetnek azonban negatív tényezők, így például a szél és eső is, amely ronthat a beporzás sikerességén. Dr. Miyako szerint ezeket a problémákat olyan technológia alkalmazásával lehet elkerülni, amely koordinálja a buborékok mozgását, meghatározható általa a buborék landolásának helye és tervezhető útvonallal rendelkezik.

A teszteket már elvégezték egy buborékfújó pisztolyt hordozó drónnal, amely két méterről végezte a beporzást, ami így 90 százalékos sikert ért el. Dr. Miyako bízik a technika sikerességében, és bár sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy ez valóban sikeres lehet, a kutató bízik a buborékok hatékonyságában beporzás esetén.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Aki nem figyel, az fizethet! Lassan, de biztosan közeledik a növények, különösen a repce és a gyümölcsfák virágzásának időszaka. A növénytermesztéssel foglalkozóknak fokozottan ke...
Egy méh agya lehet a jövő drónjainak pilótája... Egy háziméh agyának komplett, digitális újraalkotásával akarnak önállóan repülő robotokat létrehozni a Green Brain Project kutatói – írja az IFLS-re h...
Feleslegesen pusztítják a méheket Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői testület szerint, melyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)...
A szőlő gyökerében fontos hatóanyagra bukkantak a ... A világon először bukkantak rá szőlőalanyok gyökerében az epszilon-viniferin névre hallgató anyagra. A hatóanyag az antidepresszáns gyógyszerek készít...
Mitől romlik a méhkirálynők teljesítménye? Hivatalosan félévente cserélni kellene a méhészeknek a méhkirálynőt, de ez gyakorlatban csak 1-2 évente történik meg. Pedig a méhkirálynők teljesítmén...
Nikotinfüggők lehetnek a méhek Az utóbbi években egyre inkább középpontba kerül a méhek védelme, ugyanis sokat köszönhetünk nekik. Nélkülük nem lenne ennyi táplálékunk. Egy velük ka...