5 ezer látogató volt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetek első nyílt napján

Európai ökogazdálkodási szakemberek előadásaival, világszerte 90 országból, 5000 résztvevővel zajlott az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetek első közös konferenciája, a FiBL Nyílt Nap. A nemzetközi online konferencián a hazai eredményeket az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársai mutatták be. Az esemény résztvevői több mint 40 szekció 100-nál is több előadásából ismerhették meg a fenntartható gazdálkodás aktuális kutatási területeit és gyakorlati eredményeit. […]

Tovább…

Nagy célokkal indult a Debreceni Egyetem új Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja

A precíziós és körforgásos mezőgazdaság ma már nem létezhet a növények és állatok genetikai, genomikai alapjainak ismerete, illetve a biotechnológiai módszerek alkalmazása nélkül. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában elsősorban növény- és állatgenomikai, valamint biotechnológiai alap-, és agrárinnovációt megalapozó piacorientált kutatásokat végeznek. […]

Tovább…

Kajszi, fagyveszély: csattanós választ adhat a nemesítés

Az elmúlt évek fagyos tavaszai komoly gondot okoztak a kajszitermesztőknek. A hazai nemesítésű fajták talán megoldást jelenthetnek erre a problémára. A jelenlegi megítélés vegyes képet mutat: vannak, akik úgy gondolják, hogy a magyar fajták nem használhatók a modern termesztésben, de ez amiatt van, mert csak a régieket ismerik. Pedig az újabbak felveszik a versenyt a korszerű és divatos fajtákkal, sőt, akár meg is előzik azokat.
A szélsőségesen változékony időjárás és a virágzást pusztító tavaszi fagy várhatóan tartósan velünk marad. A termelésbiztonságot a magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal lehet növelni. Ezt emelte ki Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésén április 29-én. […]

Tovább…

Kisebb valószínűséggel fertőződik meg baktériumokkal a biohús

A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatóinak tanulmánya szerint az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma által bio minősítéssel ellátott hús kisebb valószínűséggel fertőzött olyan baktériumokkal, amelyek megbetegíthetik az embereket, mint a hagyományos módon előállított hús.
Az eredmények rávilágítanak a fogyasztók élelmiszer eredetű megbetegedésének kockázatára – a szennyezett állati termékek és termékek évente több tízmillió embert betegítenek meg az Egyesült Államokban –, valamint a multidrog-rezisztens organizmusok elterjedtségére, amelyek, ha betegséghez vezetnek, megnehezíthetik a kezelést. […]

Tovább…

A magyarok és a pálmaolajmentes termékek viszonya

A pálmaolaj nagymértékű termelése és fogyasztása világszerte számos környezeti és társadalmi kockázatot hordoz. Ezek megítélése jelentős vásárlói magatartást befolyásoló tényező. Részletesen vizsgálták a pálmaolajat tartalmazó termékek fogyasztói megítélését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. A Sustainability szaklapban megjelent tanulmány szerint a magyar fogyasztók ezzel kapcsolatos ismeretei szűkösek. Azonban mégis vannak olyan fogyasztói csoportok, akik inkább a pálmaolajmentes termékeket keresik a vásárlásaik során. […]

Tovább…

Élő állatokban végez hatékony genomszerkesztéseket a müncheni műegyetem

A Technische Universität München (TUM – a müncheni műegyetem) kutatói bemutatták, hogyan lehet hatékonyan tanulmányozni a betegségekkel szembeni ellenálló képesség molekuláris mechanizmusait vagy a haszonállatok biogyógyászati kérdéseit.
A kutatók most már képesek meghatározott génmutációkat bevezetni egy kívánt szervbe, vagy akár meglévő géneket korrigálni anélkül, hogy minden egyes célgénhez új állatmodelleket kellene létrehozniuk. Ez csökkenti a kutatáshoz szükséges állatok számát… […]

Tovább…

Új magyar felfedezés csökkentheti a gabona fagykárt: a beeső fény színképétől függ a fagytűrés szabályozása

Kanadai kutatók figyelték meg először, hogy a fagyálló búzafajták már viszonylag magas hőmérsékleten (15℃) képesek a hidegedződésre, míg az érzékeny tavaszi fajták csak a jóval alacsonyabb, 0 Celsius-fok körüli hőmérsékletre reagálnak. Ezért az érzékeny fajtáknak kevesebb idejük marad az alkalmazkodásra, így jobban károsítja őket az éjszakai fagy. Magyar kutatók a közelmúltban derítették fel ennek hátterét. Rájöttek, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni. Ez indítja be náluk a fény spektruma által szabályozott hidegedződés folyamatát. […]

Tovább…

Magyar kutatók vezetésével újították meg a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak kiszámítását

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ATK Talajtani Intézetének vezetésével újították meg a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait becslő módszereket. A könnyen mérhető vagy már ismert talajtulajdonságokból becslési függvények segítségével számított, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaival kapcsolatos adatok alapvető információt nyújtanak a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez, valamint a környezeti modellezéshez. A precíziós gazdálkodás ezekre az adatokra alapoz, melyek szükségesek az agrárvállalkozások vezetőinek megfelelő gyakorlati döntéseihez. […]

Tovább…