A növényi biotechnológia hozhat áttörést a koronavírus ellen

A világon minden pontján tudósok százai igyekeznek kifejleszteni a SARS-CoV-2 járvány ellenszerét, amelyhez a növénykutatók is igyekeznek hozzájárulni. A Barcelonában lévő Agrárgenomikai Kutatási Központ (CRAG) tudósai szerint a biotechnológiában és a növényi virológiában szerzett tapasztalatok felhasználhatóak a SARS-CoV-2 elleni hatóanyag előállításához. […]

Tovább…

Biotechnológiával irthatják ki a burgonyabogarakat

Olyan biológiai kártevőirtó megoldáson dolgozik egy vegyipari és biotechnológiai cég, amely csak egyetlen kiválasztott faj egyedeit pusztítja el, minden más élő szervezetet megkímél. A vállalat az élő szervezetek fehérjeelőállítását megakadályozó biológiai eljárást, az RNS-interferenciát használva szeretné elérni ezt. A technológia egyik kiszemelt kártevője a kolorádóbogár, ismertebb nevén a burgonyabogár. […]

Tovább…

Gyomnövények segítségével forradalmi változás a növényvédelemben

Az Inbioar egy olyan biotechnológiai projekt Argentínában, amely növényi kivonatokból származó termékek kifejlesztésével foglalkozik a növényvédelem érdekében, fitokémián (vagyis a növények kémiai vizsgálatán) és ökológián keresztül. […]

Tovább…

Komoly gondok az EU-s bioszabadalmak körül

Az európai uniós bioirányelv rögzíti, hogy tilos szabadalmaztatni a hagyományos nemesítési eljárásokat és az így létrehozott élőlényeket. Mégis évtizedek óta tart a vita arról, hogyan kell értelmezni az 1998-ban született jogszabályt. Az ellentét oka, hogy a mai nemesítési eljárások már gyakran vegyítik a hagyományos és a biotechnológiai módszereket, így nehéz eldönteni, hogy mi számít “lényegében biológiai eljárásnak”. Az Agrárszektor anyagát szemléztük, eszerint elég ha csak egy betegségre hajlamosító gént is képesek kimutatni a sertésben, és máris szabadalmaztatható a tenyészanyagot javító módszer. Ha a brokkoli összetétele eltér a szokásostól, akkor már le is lehet védeni az előállításának módját. A nemesítő cégek […]

Tovább…