Vizet veszt az ország: szemléletváltásra szomjazik a hazai vízgazdálkodás

Magyarországon a jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékviszonyokkal, az árvizekkel és az aszályokkal, ezért paradigmaváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti. […]

Tovább…

Magyar kutatók vezetésével újították meg a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak kiszámítását

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ATK Talajtani Intézetének vezetésével újították meg a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait becslő módszereket. A könnyen mérhető vagy már ismert talajtulajdonságokból becslési függvények segítségével számított, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaival kapcsolatos adatok alapvető információt nyújtanak a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez, valamint a környezeti modellezéshez. A precíziós gazdálkodás ezekre az adatokra alapoz, melyek szükségesek az agrárvállalkozások vezetőinek megfelelő gyakorlati döntéseihez. […]

Tovább…

Nem kötelező többé a Nébih igazolások benyújtása a fiatal mezőgazdasági termelők egy részének

Megszűnt egy akadály a fiatal mezőgazdasági termelők előtt. Több hazai pályázati felhívás is módosult 2021. januárjában: a fiatal mezőgazdasági termelők mentesülnek a Nébih igazolások benyújtásának kötelezettsége alól. Az érintett pályázati kiírások a Borszőlőültetvény telepítés támogatása (VP2-4.1.3.6-17), a Csemetekertek gépbeszerzése (VP2- 4.1.3.7-20), valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése (VP2.-4.1.4-16). […]

Tovább…

Az összes illegális kút láthatóvá, a belőlük kinyert víz pedig mérhetővé válik az új megfigyelőrendszerrel

A kormány elkötelezett a felelős hal- és vízgazdálkodás gyakorlásában és a magyar szőlészet és borászat versenyképességének javításában. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta a mezőgazdaságot érintő új jogszabályváltozások kapcsán a parlamentben. A miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény elfogadásának témájában arra emlékeztetett, hogy a jogszabály módosítása széles társadalmi elfogadottságon nyugszik. A változás biztosítja a horgásztársadalom biztonságos és nyugodt körülmények között történő működését. De mi lesz a 100 ezer illegális kúttal? […]

Tovább…

Megújuló csatornák, árkok, gátak: 266 millió forintos fejlesztés a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Lezárultak a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén végrehajtott élőhely-rekonstrukciós projektek, amelyeket csaknem 266 millió forintos uniós támogatásból valósítottak meg – közölte a nemzeti park igazgatósága. A kivitelezés érintette a közel 5 ezer hektáros puszta szinte valamennyi részét. A Gyulához közeli területen megszüntettek csaknem 20 ezer folyóméternyi csatornát, árkot és gátat. Így rehabilitálták a vizes élőhelyeket és növelték a szikeseken jellemző tavaszi vízborítás tartósságát. […]

Tovább…

Több 10 ezer hektár vízjárását javították a Hortobágyon – videóval

Több mint 3 milliárd forintból valósult meg hazánk egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházása. Ez dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára mondta a „Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon” című LIFE projekt zárórendezvényén. Magyarországon eddig összesen 38 hazai koordinálású, hagyományos LIFE projekt kapott támogatást, hozzávetőlegesen 86 millió euró összköltségvetéssel. Ennek háromnegyed része, 60,7 millió euró volt európai uniós vissza nem térítendő támogatás. […]

Tovább…

Négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár az öntözéses szolgalom eltűréséért

Útmutatót készített az öntözési szolgalom megalapításában érdekeltek számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese ugyanis öntözési szolgalomra jogosult. Ez alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. […]

Tovább…