Több mint 10 ezer, mély fekvésű területen tevékenykedő gazdát kérdez a NAK

Országos vízigényfelmérést végez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózata 2024. márciusában. Az Agrárminisztérium megbízásából megvalósuló felmérés célja a gazdálkodói hajlandóság megismerése a víz tájban tartására a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése. […]

Tovább…

Biztosítani a vízkészletek hosszú távú megőrzését

A hazai agrártámogatási rendszer egyik meghatározó alapeleme a termeléshez kötött támogatások rendszere. Mivel ez a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozástípusa, számos tagállam és számos ágazat esetében bír kiemelkedő jelentőséggel. A támogatások 2023-ban indult rendszerének fontos újdonsága, hogy a jogcímeket érintően több változtatás is megjelent. Az egyik ilyen a vízkészletek megőrzésére vonatkozik. […]

Tovább…

50 éves mélyponton a magyar kukoricatermelés, túlélhető a klímaváltozás?

A búzánál és a kukoricához hasonlóan tavaszi vetésű – így az aszálynak jobban kitett – napraforgónál szintén növekedik a termésátlag, még a siralmas 2022-es számok után is. A hosszú távú növekedés azt jelzi, hogy a növénynemesítés és az agrotechnikai fejlődés egyelőre ellensúlyozni tudja a klímaváltozás egyre negatívabb hatásait. […]

Tovább…

Az automatizálás jelenti az üvegházak jövőjét

A beltéri gazdálkodás a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé való átalakulás részeként a jövő modelljévé nőtte ki magát. A modern és egyre inkább függőleges üvegházak számára olyan rendszer kell, amely egyesíti az intelligens vezérlőket és érzékelőket. Az automatizálás tehát olyan téma, amely a „Belső gazdálkodás – Takarmány és Élelmiszer Show” napirendjének élén állt.  […]

Tovább…

Milyen összefüggések vannak a talaj vízháztartása és a kukorica termése között?

A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai – az aszályos évjáratok gyakorisága, a szélsőséges időjárási jelenségek és a csapadék éven belüli egyenlőtlen eloszlása – egyre többször jelentkeznek, nehezítve a szántóföldi növénytermesztést. A cél az ilyen szélsőséges, a növényállomány számára káros vízháztartási állapotok kialakulásának megelőzése, illetve minél hamarabb történő megszüntetése. […]

Tovább…

Felkészült-e a hazai vízgazdálkodás az időjárási szélsőségekre?

A víz vagy túl sok, vagy túl kevés, most éppen túl sok. Ezt eddig is tudtuk, de vajon fel vagyunk-e készülve az időjárási szélsőségekre? Az elmúlt két évtized, de a közelmúlt tapasztalatai is, valamint a klímaelőrejelzések szintén azt indukálják, hogy mihamarabb felkészüljünk a szélsőségekre, azon belül is leginkább az egyre gyakoribbá váló vízhiányos időszakokra, különös tekintettel a síkvidéki területeken. […]

Tovább…

A vízgazdálkodásunknak több szempontnak kell egyszerre megfelelni

Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk, környezetünket, teremtett világunkat megóvjuk – mondta Nagy István agrárminiszter „a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése” című projektátadó rendezvényen. Nagy István kiemelte, hogy a vízgazdálkodás, vízvisszatartás, szemléletváltozás mind- mind olyan olyan szavak, amelyek egyre gyakrabban hangzanak el. Ma már a mezőgazdaságban dolgozók és a vízügyi szakemberek együtt törekszenek a feladatok megoldására. Mindaz a beavatkozás, amely a folyóink medrében történik, az sokkal inkább természetközeli állapotot hoz létre, mintha nem avatkoznánk be az eredeti, erodálódott állapotába. A vízgazdálkodásnak két iránya van: az egyik a mezőgazdasági célú öntözővíz felhasználása. Ugyanakkor napjainkban […]

Tovább…