Az elmúlt évek fagyos tavaszai komoly gondot okoztak a kajszitermesztőknek. A hazai nemesítésű fajták talán megoldást jelenthetnek erre a problémára. A jelenlegi megítélés vegyes képet mutat: vannak, akik úgy gondolják, hogy a magyar fajták nem használhatók a modern termesztésben, de ez amiatt van, mert csak a régieket ismerik. Pedig az újabbak felveszik a versenyt a korszerű és divatos fajtákkal, sőt, akár meg is előzik azokat.
A szélsőségesen változékony időjárás és a virágzást pusztító tavaszi fagy várhatóan tartósan velünk marad. A termelésbiztonságot a magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal lehet növelni. Ezt emelte ki Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésén április 29-én.
Választ adhat-e a nemesítés az évek óta jelentős terméskiesést okozó fagyveszélyre a termelésben? – erről kérdezte a magyarmezogazdasag.hu Mendel Ákost, a MATE Kertészettudományi Intézete Ceglédi Kutató Állomásának témavezetőjét, aki 2016 óta foglalkozik kajszinemesítéssel Cegléden.
Mint mondta, régóta látszik, hogy a tavaszi fagyokkal kezdeni kellene valamit. Az új, nemesített fajtáik határozottan jobban viselik a fagyot, mint a hagyományos hazai, illetve a külföldi fajták, de egyelőre nem jelentenek tökéletes megoldást.
A legjobb hibridek közel két hétig tűrték a fagyot
Idén tavasszal például 14 fagyos hajnal volt virágzás közben, és a legjobb fagytűrő hibridek a 12., 13. alkalmat is állták.
A kajszikutatás az ötvenes években kezdődött Cegléden, és a hetvenes évektől kezdett el a fagytűrésre koncentrálni kaukázusi fajták bevonásával, mivel ott jellemzően zordabb a klíma.
Kiváló fagytűrő hibridek születtek, amelyeknek a gyümölcse azonban nem felelt meg a vásárlóknak, de a vérvonalak azóta is megmaradtak a nemesítés folyamatában.
A ceglédi kutatók jelenleg egy olyan programon is dolgoznak, amely kifejezetten a külföldön divatos és jól teljesítő fajták fagytűrésének vizsgálatára irányul.
Hat-nyolc évre rövidülhet a kutatás ideje
Mendel Ákos szerint ahhoz, hogy az elmúlt pár évben kezdett, fagytűrést vizsgáló kutatás eredményeként fajtát tudjanak bejelenteni, tíz-tizenkét év munka biztosan kell még. Azonban hat-nyolc évre is lerövidülhet ez az idő, ha támogatást kapnak a közelmúltban beadott pályázatukhoz. Ez olyan laboratóriumi fejlesztésre irányul, amelynek a segítségével molekuláris módszerekkel is ki lehet mutatni, mely fajták mennyire toleránsak a tavaszi faggyal, és ez a tulajdonságuk nyomon követhető a hibridekben is.
A ceglédi kutatóállomás munkatársai évente készítenek fagykárvizsgálatot saját és külföldi kajszikon, amelyekben meglepően jól szerepelnek az újabb magyar fajták. Míg ezeknek átlagon felüli a fagytűrése, a termelésben legdivatosabb francia és olasz barackoké viszont – néhány kivételtől eltekintve – kifejezetten rossz.
Kár, hogy az intézet kutatási eredményei és javaslatai egyelőre kevéssé érik el a termelőket, valamint a szakmaközi szervezeteket.
Jövőre közel négyezer különféle hibridből
tudnak válogatni
A kutatóállomáson három különböző gyűjteményben 120 fajtát tudnak vizsgálni, amelyek jó része hagyományos, vagy a termesztésben már nem is használt és génbankként működik. Ezek mellett 50-60 modern fajta áll vizsgálat alatt. Több mint hétszáz hibridet kutatnak, amelyekhez ősszel további 3 300-at telepítenek az új nemesítési programból. Ez azt jelenti, hogy jövőre közel négyezer különféle hibridből tudnak válogatni, és évente egy-két ezer újat akarnak telepíteni kifejezetten a fagytűrésszelekció végett.
Mendel Ákos szerint időre van szükségük, de kifejezetten jó úton járnak. Nagyon fontosnak tartja, hogy a jelenleginél hatékonyabb marketingtevékenységgel a termelőkhöz is mielőbb eljussanak a kutatási eredményeik.
