Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj, a csipkés gyöngyvessző genomját a Debreceni Egyetem (DE) kutatói. A minta begyűjtésétől, a DNS kivonásán át az adatok generálásáig, majd a bioinformatikai analízisig mindent a DE berkein belül készítettek el. Az erről szóló publikáció a Scientific Data-ban jelent meg. […]
Több mint 20 évvel az emberi genom feltérképezése után a tudósoknak sikerült a burgonya igen összetett DNS-ét is dekódolniuk. Ezzel a jelentős tudományos lépéssel felgyorsíthatják az ellenállóbb, nagyobb hozamú fajták nemesítését.
A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és a kölni Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet kutatóinak a világon először sikerült megfejteniük a burgonya genomját. […]
Nagy István agrárminiszter szerint sikeres a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakasza. A módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben. A még magasabb genetikai értéket képviselő magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja. […]
A Technische Universität München (TUM – a müncheni műegyetem) kutatói bemutatták, hogyan lehet hatékonyan tanulmányozni a betegségekkel szembeni ellenálló képesség molekuláris mechanizmusait vagy a haszonállatok biogyógyászati kérdéseit.
A kutatók most már képesek meghatározott génmutációkat bevezetni egy kívánt szervbe, vagy akár meglévő géneket korrigálni anélkül, hogy minden egyes célgénhez új állatmodelleket kellene létrehozniuk. Ez csökkenti a kutatáshoz szükséges állatok számát… […]
A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense. […]
A méhek társasági élete látszólag ellentmondásos módon alakul ki: a magányosság szerepet játszik a társas viszonyhoz kellő gén megválasztásában. Az utódok anyai gondozása egyike azoknak a viselkedési mozgatórugóknak, amelyek egyes méhfajokat az evolúciós történelmük során egyre inkább a társas életmódhoz vezettek – derült ki egy új kutatásból.
Társadalmi csoportba kerülve a genom maga válaszolhat a nem szociális gének helyett a szociálisabb gének kiválasztásával. A viselkedés és a társadalmi környezet az első, amely megalapozza a jövőbeli molekuláris evolúció színterét. […]
Természetes módon megnövelt ellenállóképességű paradicsomhibrideket hoztak létre az Amerikai Egyesült Államokban az alternária, a fitoftóra és szeptória ellen. A megoldást a vad fajok tulajdonságainak kihasználásával találták meg. Ráadásul a bakteriális és a vírusos megbetegedésekre is hatékony választ adhatnak a vad paradicsomfajták bevonásával. Mindehhez pedig nincs szükség génmódosításra, csak a genom alapos ismeretére. […]