A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatai kerültek a középpontba

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói elméletben és gyakorlatban is megismerhették az ökológiai tényezők hatásait. A tanácskozáson a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének szakemberei az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tudásukat adták át. […]

Tovább…

Új dékán vezeti a debreceni agrárkart

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember 7 év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra. Élelmiszermérnökként diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa lett. Közben tanárképzőt és jogi egyetemet is végzett, amit követően az Élelmiszerek EU-harmonizációs munkacsoportjához került. 33 évesen lett a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2006-ban, 10 közép-kelet-európai ország EU csatlakozása után elsőként és egyetlenként került be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgatótanácsába, ahol hamarosan alelnöki, majd elnöki megbízatást kapott. […]

Tovább…

Agrometeorológia csúcstechnológiával Hajdú-Bihar megyében

Stratégiai partnereivel együttműködve Magyarország legkomplexebb agrometeorológiai mérőhelyét alakította ki a Debreceni Egyetem AKIT. Az obszervatóriumban a hagyományos földi megfigyeléseken kívül az országban egyedülálló távérzékelési kutatások is teret kapnak. A központ 3 mérőhely (Kismacs, Látókép és Debrecen) agrometeorológiai alap- és modellezett adatait szolgáltatja, ami évente átlagosan 25-30 egyetemi oktató, kutató és hallgató tudományos tevékenységének az alapja. Továbbá szakmai segítséget nyújt új mérőhelyek mérési programjának tervezésében és minőségi adatbázisok előállításában is. […]

Tovább…

777 millió tonnás rekordot hozhat idén a búzapiac

Minden idők legnagyobb búzatermésére, 777 millió tonnára számít idén a világ. Az Európai Unió országai összesen mintegy 154 millió tonnát irányoztak elő, Magyarországon a várakozások szerint 2019-ben 4,8 millió tonna búza teremhet. Az előzetes adatokat – ahogy a korábbi években, úgy idén is – Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette a XXVI. Búzatanácskozáson, Debrecenben. Anyagunkból kiderül, mit hozhat idén a búzapiac. […]

Tovább…

Újdonság Debrecenben – ősszel vethető új lencsefajták kaptak állami elismerést

Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést. Bár a lencse hagyományos vetési ideje a tavasz, az utóbbi években egyre több kutatás és nemesítési program indult a télálló fajták előállítására. Jönnek az ősszel vethető új lencsefajták! […]

Tovább…

Egyedülálló precíziós kutatások Debrecenben

A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programjában végzett, vízzel kapcsolatos kutatásokat ismertették nemrég az intézmény agrárkarán. Külön öröm, hogy az egyetemi kutatók precíziós mezőgazdaság terén elért eredményeit az ágazatban is hasznosítják. A Debreceni Egyetem professzora, Jávor András szerint folyamatosan szembesülünk az egyik legnagyobb problémával, a vízhiánnyal. Évtizedes fejlesztések hiányoznak a vízgazdálkodásban, és az ágazat érdekérvényesítő képessége sem megfelelő. A termeléshatékonyság kihívásaira olyan újítások jelenthetnek megoldást, mint például a precíziós mezőgazdaság. A Debreceni Egyetem híre szerint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programon belül 5 munkacsoportban az egyetem 45 oktatója, kutatója és 17 PhD-hallgatója vesz részt a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében. A kutatómunka alapját […]

Tovább…

A hegyekbe költöznek az alföldi halak

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, de még néhány madárfaj is veszélyezteti hazánk őshonos halait. A klímaváltozás következtében pedig az alföldi halak a hegyvidékre vándorolnak. Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont a Debreceni Egyetem kutatói új halközösséget találtak. A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A magyar folyóvizekben és tavakban a legnagyobb számban a keszegfélék élnek. A klímaváltozás miatt viszont már számos invazív halfaj jelent meg hazánkban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely szempontjából. Ám nem ez az egyetlen veszély, amely a magyar halállomány állapotát veszélyezteti. Több oldalról nehezedik nyomás a természetes halközösségekre A szárazság miatt nem […]

Tovább…

A gabonatermesztők évindító rendezvénye a Debreceni Egyetemen

2019. január 17-én a Debreceni Egyetemen folytatja a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatot a szervező Magro.hu mezőgazdasági piactér. A szervezők azt vallják, hogy egy jó kukorica- vagy búzatermesztő folyamatosan képezi magát, tartja a lépést a gabonatermesztés technológiai újdonságaival. A profi és a kezdő gabonatermesztőket egyaránt várják az egész napos konferenciára. […]

Tovább…