belföld

Már 9,5 milliárd forint kártalanítást kaptak a madárinfluenza miatt a tulajdonosok

Állattenyésztés

Több nyugodt év eltelte után 2020-ban újra megjelent a madárinfluenza Magyarországon. A március végén indult járvány Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyét érintette. A három megyében mintegy 400 állattartó telepen csaknem 4,8 millió állatot kellett ártalmatlanítani a betegség megfékezése és a terjedésének megelőzése érdekében. A járvány megállítása után a járványvédelmi szabályokat betartó, felelősen gazdálkodó tulajdonosok állami kártalanítást kapnak. Ennek több mint 80 százalékát, közel 9,5 milliárd forintot már ki is fizetett nekik a Nébih. […]

Tovább…

Sok vizet lehet spórolni a helyes öntözéssel

Öntözés

A víz az egyik legértékesebb agrárerőforrás. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan bánik vele az ember, ahogy az sem, mennyibe kerül a kertekben az öntözés. Anyagunkban a vízkímélő öntözésről, a víz ideális hőmérsékletéről, az öntözés megfelelő időpontjáról, és egyéb fontos, az eredményességet befolyásoló tényezőkről lehet többet megtudni. A slaggal történő locsolás például elég sok kárt okoz a talajnak. […]

Tovább…

Kettős kerthasznosítás: tányérra kerülnek a dísznövények is

Dísznövény

Számos olyan növény beültethető a díszkertbe, vagy a terasz balkonládáiba, ami díszértékén túl zöldségként, gyümölcsként és fűszerként is fogyasztható. A kettős hasznosítású növények kiválóan alkalmasak arra, hogy egy díszkert az esztétikai élményen és a kikapcsolódáson túl hasznot is termeljen. A teljesség igénye nélkül a citromillatú muskátli, színes csilipaprika, fodros petrezselyem, ibolya, sarkantyúka, dísztök és díszalma is ehető dísznövények. […]

Tovább…

Az agrárpiac igényeire szabná a debreceni mezőgazdasági képzést az új dékán

Precíziós gazdálkodás

Stündl László egyetemi docens lett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar új dékánja. Az új vezető július elsejétől vette át a kar irányítását. A MÉK fejlesztési stratégiájának középpontjában többek között a műholdas, illetve légifelvételekre alapozott termésbecslés, a növényvédelmi előrejelzés, a folyamatosan mért talaj-, növény- és légköri adatokra alapozott víz- és tápanyag gazdálkodás, valamint a térinformatikai alapú big data adatkezelés szerepel. […]

Tovább…

Van hatásos védekezés a poloskák ellen biológiai megoldásokkal is

Zöldség-gyümölcs

A melegedő klíma kedvez a poloskák szaporodásának, amik válogatás nélkül károsítják a legtöbb kerti növényt, zöldséget és gyümölcsöt. Mivel a más kontinensről származó rovarok kedvező körülmények közé kerültek, természetes ellenségek nélkül, gyorsan terjedhetnek, és inváziót okozhatnak, amíg a természetes ellenségeik utol nem érik őket. Viszont addig is lehet védekezni ellenük, anyagunkban a hatásos biológiai megoldásokról lesz szó. […]

Tovább…

Védik a vető- és áruburgonyát: szigorodtak a növénykórokozó baktérium elleni intézkedések

Zöldség-gyümölcs

Tavaly az előző évekhez képest jóval több helyszínen fordult elő Magyarországon a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30 százalékkal több hatósági ellenőrzés – termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat – elvégzését rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. […]

Tovább…

20 milliárddal oldanák meg a Homokhátság infrastruktúra- és aszálygondjait

Agrártámogatások

Több mint 20 milliárd forintos beruházássorozat indul a Homokhátságon. Az összeget öntözés- és infrastruktúrafejlesztésre is felhasználják majd – jelentette be az agrárminiszter a szegedi nagybani piacon. Nagy István elmondta, hogy közel 4,4 milliárd forintból 1500 hektáron fejlesztik az öntözést. Ehhez nem rétegvizet, hanem a Tisza fölös vizét használják majd fel. A beruházás eredményeképpen 1,4 millió köbméter öntözővizet tudnak tárolni a területen. […]

Tovább…

Mégsem az erdőtelepítés okozza a Homokhátság elsivatagosodását?

Erdészet

Több kutató is azt állítja, hogy nem az erdőtelepítések okozzák a homokhátsági területek elsivatagosodását és a talajvízszint folyamatos csökkenését. Szerintük a folyamat sokkal inkább a változó klimatikus viszonyok miatt van, és az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt rétegvíz-kitermelés is sokat rontott a helyzeten. Ezeket támasztják alá a tudományos kutatások, és a jelenleg is zajló korszerű monitoring mérések eredményei is – mondta Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója. […]

Tovább…