Stündl László egyetemi docens lett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar új dékánja. Az új vezető július elsejétől vette át a kar irányítását. A MÉK fejlesztési stratégiájának középpontjában többek között a műholdas, illetve légifelvételekre alapozott termésbecslés, a növényvédelmi előrejelzés, a folyamatosan mért talaj-, növény- és légköri adatokra alapozott víz- és tápanyag gazdálkodás, valamint a térinformatikai alapú big data adatkezelés szerepel.
Egy felsőoktatási intézménynek kötelező feladat a hagyományok megőrzése mellett az új utak, irányok és megoldások keresése. A változásban, a körülöttünk zajló folyamatokhoz való dinamikus alkalmazkodásban hiszek. Viszont a múltunk, az elődeink eredményei és a hagyományaink jelentik azt az állandóságot, amely az igazodási pontunk. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar számára a jelenlegi demográfiai folyamatok, a csökkenő potenciális beiskolázási adatok és hallgatói létszám mellett az egyik lehetséges út a nemzetközi piac. Ennek megfelelően kell átgondolnunk a képzési rendszert, a tematikát és a tananyagot, úgy, hogy egyre jobban meg tudjunk felelni a fizetőképes keresletnek. Olyan minőségben kell oktatnunk, hogy amiatt a világ másik végéről is a MÉK-re jöjjön egy külföldi diák tanulni. Jelenleg hallgatóink 10 százaléka külföldi. Az angol nyelvű oktatás szélesítésével ezt a számot tovább lehet növelni – mondta az Unideb.hu szerkesztőségének az új dékán, Stündl László.
Speciális képzések és tudásmegosztás
Stündl László szerint óriási átalakulás megy végbe a mezőgazdaságban, az ágazat a specializáció felé mozdul el a klasszikus növénytermesztői és állattenyésztői helyzetéből. Speciális képzésekre és tudásmegosztásra van szükség. Komlósi István nagy múltú elődöm mondta azt, hogy az agráriumban nem lépésváltás, hanem léptékváltás történik. Az egyed szintjéről sejtszintre megyünk. Az alaptudományok – a molekuláris genetika, a sejtbiológia, a növény- és állatélettan – speciális területeinek ismerete iránt a hazai vállalkozások részéről növekszik az igény. Amennyiben nemzetközi színvonalú munkát tudunk végezni oktató- és kutatóhelyként, akkor az a hazai vállalkozások és a diákjaink számára is piaci előnyt jelent – mondta az új dékán.
A precíziós gazdálkodás, a biotechnológia, a távérzékelés, a növényvédelmi előrejelzések a növénytermesztésben, a szaporodásbiológia, az asszisztált reprodukció, a proteomika és a metabolomika az állattenyésztés területén, a nutrigenomika mint a táplálkozás-, illetve az élelmiszertudomány határa azon szegmensek, amelyek egyre nagyobb szerepet töltenek be a mezőgazdaságban.
Nagyon kevés az olyan vállalkozás Magyarországon, amelyik saját kutatócsoporttal és eszközrendszerrel oldja meg a fejlesztési igényeit. A célunk, hogy a többség számára mi legyünk a tudományos, szolgáltató és szaktanácsadói háttér. Ez költségkímélő módszer az élelmiszerlánc szereplőinek. Nekünk pedig motivációt jelent a folyamatos, korszerű tudásszerzésre és -átadásra – közölte az új dékán.
Átalakítanák a képzési rendszereket
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán az alap- és mester- valamint az osztatlan képzés és a szakirányú továbbképzések rendszerét kívánják úgy átalakítani, hogy az minél érzékenyebben reagáljon a piaci igényekre. A dékán szerint a kétszintű képzés lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók megismerjék a keresleti oldal szereplőit és valós körülmények között szerezzenek gyakorlatot a szakterületükön. A BSc-képzés hetedik féléve egy 12 hetes gyakorlat. Aktív kapcsolatra van szükség a piac szereplőivel, hogy a rendszer hatékonyan működjön. Eközben figyelnünk kell arra, hogy a diákjaink folytassák a tanulmányaikat az MSc-képzésben, majd később PhD hallgatók legyenek, mivel ők jelenti számunkra az oktatói-kutatói utánpótlás bázisát. Ennek az egyensúlynak az elérése nagyon fontos – mondta.
