Állattenyésztés

Újdonság az állatvédelem és az állatjólét szolgálatában: megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Állattenyésztés

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Az alakuló ülésen Nagy István agrárminiszter arról beszélt: fontos, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön. A politikus azt reméli, hogy a tanács létrejötte egy olyan párbeszédet indít el a szaktárcák, a tudományos intézmények, a szakmai és a civil szervezetek között, amely egyetértést teremt az állatvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó kérdésekben. […]

Tovább…

Állatoknak szánt koronavírus oltóanyagot jegyeztek be Oroszországban

Állattenyésztés

Állatok számára kifejlesztett, Covid-19 elleni vakcinát jegyeztek be Oroszországban – közölte az orosz agrárfelügyelet, a Roszszelhoznadzor. A hatóság szerint a Carnivac-Cov elnevezésű oltóanyag az első, új koronavírus-fertőzés elleni állatvakcina a világon. A szer, amelyet az orosz Szövetségi Állategészségvédelmi Központ szakemberei fejlesztettek ki, októberben elkezdett klinikai tesztelése során mellékhatást nem okozott. […]

Tovább…

Közel 2 ezer étteremben már kérhető a laboratóriumban előállított csirkehús

Állattenyésztés

Miután a szingapúri élelmiszerügynökség fogyasztásra alkalmasnak minősítette a világ első, laboratóriumban előállított csirkehúsát, az Eat Just vállalat megkezdte a termék árusítását. Ez a világ első, úgynevezett „tiszta húsa”, amit az olyan húsra mondanak, amely nem levágott állatból származik. Ezt az élelmiszert állati izomsejtekből, laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki. Mennyire várható a mesterséges körülmények között készített hús elterjedése? […]

Tovább…

Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint

Állattenyésztés

A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin.
Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre. […]

Tovább…

Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők

állatvilág

Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga.
Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond… […]

Tovább…

Bivalyhús és szamárzsír – jóval több, mint „első osztályú alapanyag”

Élelmiszeripar

Szinte a feledés homálya fed két, ma már szokatlannak számító alapanyagot: a bivalyhúst és a szamárzsírt. Pedig az ínyenceknek pusztán a két szó hallatán összefut a nyál a szájukban… Különlegesek, mert már egyiket sem használjuk a konyhánkban, viszont a séfek mindkettőt ismerik és nagyra értékelik. Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa szerint a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani, vagyis szó sincs arról, hogy extrém alapanyag lenne.
Amiben eltér tőle, az még magasabb minőségi szintre emeli, például több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki. […]

Tovább…

A zalai bivalyok is várják a tavaszt – képriport

Állattenyésztés

Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról. […]

Tovább…

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

Állattenyésztés

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet. […]

Tovább…