Méra a „Cifra Kalotaszeg” kis települése, ahol már 1890-ben elkezdtek bivalyokkal gazdálkodni, hiszen rájöttek: sokkal jobban megéri ezeket az állatokat tartani, mint bármelyik másikat. A mérai ember számára a bivaly jelentette az életet, a legfontosabb jövedelemforrása a bivalytej volt, és ha pénzhez jutottak a község lakói, az első dolguk az volt, hogy újabb bivalyt vásároltak. […]
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt. A Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet, a hagyományos mérai portákon mégis kevesen vállalják a szeszélyes fekete jószág tartását. Az apadó állatállomány a csökkenő európai uniós és román állami támogatással is magyarázható. […]
A 2027-ig tartó EU-s finanszírozású Közös Agrárpolitikában számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre épített, extenzív állattartás számára. Erről is tájékoztatta Feldman Zsolt a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete által rendezett tanácskozáson résztvevőket, 2023. február 24-én, Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúnánáson. […]
Novemberben is fontos cikkeket írtunk az agrártámogatások témájáról. Többek között arról, hogy megemelt összeggel pályázhatók az ÖKO és AKG támogatások, és hogy megjelent a rendelet a még idén kifizethető támogatási összegek nagyságáról. Beszámoltunk róla, hogy Székelyföldön támogatja a burgonyatermesztést a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány, valamint hírt adtunk arról is, hogy kamatokat és költségeket vállal át a bajba jutott sertéstartóktól az Agrárminisztérium. Ajánljuk olvasásra a decemberi hírösszefoglalónkat agrártámogatás kategóriában! […]
Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról. […]
Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta használatában. Ezért szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Az, hogy a hazai populáció mérete idővel mégis növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik tulajdonságának, a vizes élőhelyekre gyakorolt kedvező hatásnak köszönhető. […]
Bár 100 évvel ezelőtt még közel 150 ezer bivaly volt Magyarországon, az agrárium gépesítése az állomány nagymértékű csökkenését hozta magával. A fajta fenntartásában fontos szerepe van a hazai Nemzeti Parkok igazgatóságainak. Az általuk kezelt területeken a bivalyok olyan feladatokat végeznek, amelyekre egyetlen gép sem volna képes. Jelenlétük és tevékenységük a kiterjedt vizes élőhelyek kezelése és fenntartása miatt kiemelkedően fontos. […]
A 2000-es évek elején kevés volt a bivaly az országban, ma már egyre többen tartják ezt a szívós állatot. A Kis-Balatontól dél-keletre található, Zalakomár településhez tartozó Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban élő bivalycsorda története 1992. április 13-án majdnem szomorú véget ért. Ekkor a terület és az állomány még a Nagykanizsai Állami Gazdaság tulajdona volt, amely a felszámoláskor mind egy szálig le akarta vágni a bivalyokat. […]