Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint

 A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin.

Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre.

Száz bikaborjúból általában a 30-35 legjobbat választják ki
Száz bikaborjúból általában a 30-35 legjobbat választják ki (Fotó: Pixabay)

Súlymérés, súlygyarapodás és küllemi bírálat alapján

Itt történik az utódnevelés, a tenyészüsző- és a tenyészbika-előállítás. Súlymérés, súlygyarapodás és küllemi bírálat alapján döntenek az állatok sorsáról, hogy tenyészüsző, tenyészbika lesz-e belőlük. A tenyészbikajelölteket sajátteljesítmény-vizsgálatba állítják, majd az egyesület és a Nébih együttes minősítése alapján dől el, hogy egy-egy állat köztenyésztésre alkalmas-e.

Száz bikaborjúból általában a 30-35 legjobbat választják ki, ezek kapják meg ezt a minősítést – olvasható a magyarmezogazdasag.hu cikkében.

A családi vállalkozás ügyvezetője tíz éve ifj. Csomai Géza, a céget az ő – ma is jó egészségnek örvendő – édesapja alapította 1994-ben. Ifj. Csomai Géza tavaly óta elnöke a Limousin és Blonde d’Aquitane Tenyésztők Egyesületének, ezen kívül a NAK Veszprém megyei állattenyésztési osztályának és a NAK Országos Állattenyésztési Osztálya legeltetésre alapozott állattartó ágazatok alosztályának vezetője, és tagja a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségének.

Vérvizsgálatot végeztetnek az apaság megállapításához

Jelenleg 330 limousin tehenet és azok szaporulatát tartják, ez körülbelül 6-700 állatot jelent. Mind a tenyészüszők, mind az STV-re kiválogatott tenyészbikák esetében vérvizsgálatot végeztetnek, ugyanis náluk 100 tehénre átlagosan három tenyészbika jut, tehát csak vérvizsgálattal tudják eldönteni az apaságot. Miután DNS-alapon ellenőrzik az állatok származását, az egyesület által kiadott származási igazolás (pedigré) bizonyítja a tisztavérűségüket.

Hamar elérik a 650-700 kilós vágósúlyt

A limousin nagyon piacos fajta. Az egyéb húsmarhák tenyésztői, végtermék-előállítói is előszeretettel használják. A más fajtával történő keresztezéséből ugyanis viszonylag kis súlyú, de nagyon vitális, gyorsan növő, jó súlygyarapodású borjak születnek. Hat-hét hónapra 300 kilogramm körüli választási súlyra fejlődnek a borjak, a hízlalás során pedig hamar elérik a 650-700 kilós vágósúlyt.

Tenyészállatot könnyebb eladni, mint hízóalapanyagot
Tenyészállatot könnyebb eladni, mint hízóalapanyagot (Fotó: Pixabay)

Míg a tenyészbikáikat a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is mind elvitték a de minimis támogatás vásárlási kedvre gyakorolt hatásának is köszönhetően, addig a tenyészüszők vásárlásával kivártak a gazdák.

Tavaly év elején azt mondták, hogy a nyáron, később azt, hogy ősszel vennének, még később pedig, hogy inkább jövőre. Idén végre beindult a forgalom. Komoly érdeklődők jelentkeztek, akik már le is előlegezték az állatokat – mondta a szakember. Tapasztalatai szerint tenyészállatot könnyebb eladni, mint hízóalapanyagot, előbbi ugyanis, adott esetben, minden további nélkül továbbtartható.

Ez természetesen több időt, helyet és takarmányt, ezáltal több pénzt igényel – különösen a jelenlegi, kiugróan magas takarmányárak mellett.

5-10 százalékkal alacsonyabb ár a jellemző

Tavaly a hízóalapanyag ára is visszaesett 2019-hez képest, és napjainkban is ez a körülbelül 5-10 százalékkal alacsonyabb ár a jellemző. A pontos ár függ az állat fajtájától is. Egy 250 kilós limousin borjúért kilónként 900 és 1000 forintot adnak, míg egy gyengébb fajtájúért 100 forinttal kevesebbet. Ez egyértelműen a HoReCa-szektor leállásának a következménye.

Fontos, hogy egyáltalán el tudják adni, és legyen, aki ki tudja fizetni
Fontos, hogy egyáltalán el tudják adni, és legyen, aki ki tudja fizetni (Fotó: Pixabay)

Jelen helyzetben ifj. Csomai Géza nem tud mást tenni, mint kivárni, hogy rendeződjön a piac, és örülni, hogy ha jó minőségű tenyészállatot vagy jó minőségű hízóalapanyagot állít elő. Természetesen nekik sem mindegy, hogy 900 vagy 1000 forintért viszik el például a hízómarha-alapanyagot, de még fontosabb, hogy egyáltalán el tudják adni, és legyen, aki ki tudja fizetni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...