A lóetológia, a helyzetkezelés, a szabadságérzet – és bónuszként 8 fontos tanács

A vezetőszár kiemelten fontos a ló menekülési ösztönének kezelésében, mert használata lóetológiai alapú. Alkalmas arra, hogy megfelelő távolságból hassunk a lóra, szem előtt tartva egymás személyes terét, a ló belénk vetett bizalmának növelését és a veszélyes helyzetek minimalizálását. Alkalmazásával lótársunk megkapja a tanulásához megfelelő szabadságérzést, önállóan kereshet megoldásokat (az általunk kívántat dicsérettel erősítjük meg) hibázhat, felelősen dönthet.
Miről van szó jelen esetben? A ló érzékeny, ijedős, rebbenékeny állat. A veszélyre gyorsan, de energiatakarékosan reagál. Ezért visszanyugvása gyors. Rangsor alapú csoportban él, így ösztönösen minden egyed képes elfogadni egy „vezetőt”. Neki, a „vezető” (jelen)léte és döntése maga a biztonság. Vele, mellette lenni jó. A lovas célja, hogy ilyen vezetővé váljék. […]

Tovább…

Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat

A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin.
A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben. […]

Tovább…

Záruló EU-s piac, madárinfluenza és áremelkedés nehezíti az ukrán csirkehús piaci helyzetét

A koronavírus okozta járványhelyzet ellenére csúcsot döntött az ukrán csirkehús-előállítás 2020-ban. Ukrajnában az elmúlt 20 évben a 70-szeresére növelték a csirkehús kibocsátást. A tavalyi év második felében azonban olyan már a csökkenést mutató jeleket lehetett érzékelni. Európa húzhat hasznot az ukrán csirkehústermelés megtorpanásából. Egy nagy és több kistermelő is kénytelen volt felhagyni a tevékenységével. […]

Tovább…

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez

Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas szól így a lovához is. A francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet (INRA) és a Francia Lovasintézet (IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredményeit a tenyésztők és a lovasok is felhasználhatják arra, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt az állatokkal. […]

Tovább…

Az amerikai durocnak is kell a reklám – de ki is érdemli

„Duroc: vérében a minőség” – ezzel a mondattal hívja fel a gazdák figyelmét a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Az interneten elérhető reklámfilm olyan minőségű és stílusú, mintha egy új autót akarnának eladni, pedig egy 140 éves múltra visszatekintő, gyorsan népszerűvé váló állatról van szó.
Magyarországon a durocot tiszta vérben kizárólag a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) tenyészti, mert erre csak nekik van engedélyük. Joggal merül fel a kérdés, miért kell reklámozni azt a sertést, amely létszámát tekintve a harmadik legjelentősebb fajta Magyarországon? […]

Tovább…

A megtévesztő élelmiszernevek és a trükközés ellen tiltakozik az EU-nál 6 magyar szervezet

A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet nyílt levélben kérte, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését. A hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a – 171-es számú – módosító javaslatban foglaltakat, amely az EU közös piacszervezési szabályokra vonatkozó új jogszabály-tervezetének trilógus tárgyalása keretében került a közelmúltban benyújtásra. […]

Tovább…

Szorítja az állattartókat a takarmánydrágulás, muszáj emelniük a tej árát

Komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók a világszerte tapasztalható 30-50 százalékos takarmánydrágulás miatt. Az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik. Az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban – közölte a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Szerintük ekkora mértékű költségnövekedés nem tud eloszlani a termékpályák szereplői közt, így a tej és tejtermékek árai is emelkedni fognak. […]

Tovább…

Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat

A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás. […]

Tovább…