Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint

A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin.
Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre. […]

Tovább…

Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők

Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga.
Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond… […]

Tovább…

Forradalmi magyar génállomány-frissítés a Hortobágyon: 40 különleges szürkemarha borjú születését várják

Már több 100 szürkemarha borjú született a hortobágyi téli szállásokon. 40 borjú érkezését különösen nagy várakozás övezi, ugyanis egy olyan, eddig példátlan tenyésztési program utódai ők, amely a legendás 60-as évek szürkemarha vérvonalát viheti tovább. Miután novemberben a gulyákat beterelték, azonnal ellésbe kezdtek az állatok – fogalmazott az InfoRádiónak a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember abban reménykedik, hogy a születendő borjak száma végül a 800-900-at is elérheti majd. […]

Tovább…

A tenyésztés fejlődését segíti a monori kisállatbörze megújult helyszíne

A kisállattenyésztés fejlődését segíti a monori kisállatbörze vasárnap átadott új helyszíne – mondta Nagy István agrárminiszter a vásár megnyitóján. Hozzátette, hogy a minisztérium anyagi és szakmai támogatásával létrejött európai színvonalú vásártér új lehetőségekhez juttatja a tenyésztőket. A 8 hektáros helyszínen többféle kisállat árusítására, tenyészállatok cseréjére is lehetőség van. […]

Tovább…

Több helyen is változott az állati szaporítóanyaggal foglalkozó EU-s rendelkezés

Megjelent az Európai Bizottság az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelete. […]

Tovább…

Fontos tudnivalók a lovas fedeztetési idény kapcsán

Sokszor hallhattunk már olyan történetekről, ahol a gazda kinéz a lovának fedeztetés céljából egy tenyészmént, viszont az idő előrehaladtával, és a fedeztetés idejéhez közeledve ez a döntés többször is megváltozik. Ennek a végeredményével viszont nem feltétlenül számol a ló tulajdonosa. Viszont mi lehet ezzel a probléma? […]

Tovább…

A magyar csincsilla a világ egyik legjobbja

A szürke rágcsáló korábban Dél-Amerikában, Peru, Bolívia, Észak-Argentína és Chile hegyvidéki területein volt honos. Észak-Chilén kívül ma már ritkán lehet vele találkozni az Andokban. De gondolná, hogy a csincsilla legnagyobb tenyésztője Magyarország? […]

Tovább…