Állattenyésztés

Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők

állatvilág

Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga.
Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond… […]

Tovább…

Bivalyhús és szamárzsír – jóval több, mint „első osztályú alapanyag”

Élelmiszeripar

Szinte a feledés homálya fed két, ma már szokatlannak számító alapanyagot: a bivalyhúst és a szamárzsírt. Pedig az ínyenceknek pusztán a két szó hallatán összefut a nyál a szájukban… Különlegesek, mert már egyiket sem használjuk a konyhánkban, viszont a séfek mindkettőt ismerik és nagyra értékelik. Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa szerint a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani, vagyis szó sincs arról, hogy extrém alapanyag lenne.
Amiben eltér tőle, az még magasabb minőségi szintre emeli, például több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki. […]

Tovább…

A zalai bivalyok is várják a tavaszt – képriport

Állattenyésztés

Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról. […]

Tovább…

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

Állattenyésztés

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet. […]

Tovább…

A lóetológia, a helyzetkezelés, a szabadságérzet – és bónuszként 8 fontos tanács

állatvilág

A vezetőszár kiemelten fontos a ló menekülési ösztönének kezelésében, mert használata lóetológiai alapú. Alkalmas arra, hogy megfelelő távolságból hassunk a lóra, szem előtt tartva egymás személyes terét, a ló belénk vetett bizalmának növelését és a veszélyes helyzetek minimalizálását. Alkalmazásával lótársunk megkapja a tanulásához megfelelő szabadságérzést, önállóan kereshet megoldásokat (az általunk kívántat dicsérettel erősítjük meg) hibázhat, felelősen dönthet.
Miről van szó jelen esetben? A ló érzékeny, ijedős, rebbenékeny állat. A veszélyre gyorsan, de energiatakarékosan reagál. Ezért visszanyugvása gyors. Rangsor alapú csoportban él, így ösztönösen minden egyed képes elfogadni egy „vezetőt”. Neki, a „vezető” (jelen)léte és döntése maga a biztonság. Vele, mellette lenni jó. A lovas célja, hogy ilyen vezetővé váljék. […]

Tovább…

Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat

Élelmiszeripar

A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin.
A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben. […]

Tovább…

Záruló EU-s piac, madárinfluenza és áremelkedés nehezíti az ukrán csirkehús piaci helyzetét

Állattenyésztés

A koronavírus okozta járványhelyzet ellenére csúcsot döntött az ukrán csirkehús-előállítás 2020-ban. Ukrajnában az elmúlt 20 évben a 70-szeresére növelték a csirkehús kibocsátást. A tavalyi év második felében azonban olyan már a csökkenést mutató jeleket lehetett érzékelni. Európa húzhat hasznot az ukrán csirkehústermelés megtorpanásából. Egy nagy és több kistermelő is kénytelen volt felhagyni a tevékenységével. […]

Tovább…

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez

Állattenyésztés

Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas szól így a lovához is. A francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet (INRA) és a Francia Lovasintézet (IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredményeit a tenyésztők és a lovasok is felhasználhatják arra, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt az állatokkal. […]

Tovább…