Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Az alakuló ülésen Nagy István agrárminiszter arról beszélt: fontos, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön. A politikus azt reméli, hogy a tanács létrejötte egy olyan párbeszédet indít el a szaktárcák, a tudományos intézmények, a szakmai és a civil szervezetek között, amely egyetértést teremt az állatvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó kérdésekben.
Az eseményen a miniszter arról is beszélt, hogy a magyarok felelős gondolkodását, az élővilág iránti tiszteletét tükrözi, hogy több mint negyedmillióan vettek részt a kormány által indított állatvédelmi online párbeszédben. Nagy István szerint az állatvédelem jelentős hányadát teszi ki annak a munkának és szemléletváltásnak, ami a biológiai sokféleség megőrzését, az ökológiai rendszerek megóvását, a fenntartható gazdálkodásra épülő, versenyképes termelést szolgálja. Azt is elmondta, hogy a tanácsadói testület véleménynyilvánítással, az állatvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos jogszabály-tervezetekhez, kormányzati stratégiához fűzött javaslataival, kezdeményezéseivel, oktatással, felmérésekkel formálja a hazai állatvédelem jövőjét. A kitűzött célok között fontos az is, hogy a magyar állatvédelem Európa élmezőnyébe tartozzon és az állatvédelem jelentősen előmozdítsa a klímapolitika sikerét. A miniszter azt is lényegesnek tartja, hogy a Nemzeti Állatvédelmi Tanács munkájával döntően hozzájáruljon a mindinkább élhető környezet és a versenyképes magyar vidék megteremtéséhez.
Felelős állattartás, ivartalanítás, csapatmunka
Az eseményen a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a nagy sikerrel zárult állatvédelmi párbeszéd bebizonyította, hogy a témakört széles társadalmi együttműködés övezi. Ovádi Péter szerint a kérdőív két fontos kérdésében, a felelős állattartásra történő nevelés, valamint az ivartalanítás témájában is már most fontos előrelépés történt. A NÉBIH-hel közösen elindították a Gazdijogsi online képzést, valamint az Ivartalanítási programot. A miniszter biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Állatvédelmi Tanács létrehozását a kitöltők 96,4 százaléka tartotta célszerűnek.
Ovádi Péter kiemelte a tanács hangsúlyos, hídépítő szerepének jelentőségét az állatvédelemben, a testülettől éppen ezért gyors reagálást és csapatmunkát vár. A tagok összetételével kapcsolatban arról is beszélt, hogy az állatvédelem kérdése a társadalom számos rétegét érinti. Így folyamatos témát kínál és megoldandó kérdéseket állít a döntéshozók számára. Legyen szó akár a társadalmi ütközőpontok meghatározásáról, vagy a jogszabályok felülvizsgálatáról, a kulcs az együttműködésben rejlik – közölte a miniszteri biztos.
A Nemzeti Állatvédelmi Tanács létrehozásáról rendelkező kormányhatározat szövege alapján az új grémium javaslattevő, véleményező testület lesz, mely a többi között:
- megtárgyalja az állatvédelmet, állatjólétet érintő időszerű kérdéseket;
- véleményt nyilvánít az állatvédelmi, állatjóléti jogszabályok tervezetéről, az állatvédelemmel, állatjóléttel kapcsolatos kormányzati stratégiáról;
- felméréseket, vizsgálatokat kezdeményez az állatvédelmi, állatjóléti jogszabályok gyakorlati megvalósulásáról;
- jogszabályalkotást vagy -módosítást kezdeményez;
- javaslatokat tesz az állatvédelmi, állatjóléti oktatás és képzés folytatására;
- nemzetközi kapcsolatokat épít más országok hasonló testületeivel.
Ennyi szereplős a Nemzeti Állatvédelmi Tanács
A tanácsot az elnök és a társelnök vezeti, 1 titkára és 11 tagja lesz. Az elnököt az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter kéri fel, társelnöknek pedig a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztost nevezik ki. A 11 tag kijelölését többek között az igazságügyért felelős miniszter, az országos rendőrfőkapitány, a NAV, az Állatorvostudományi Egyetem, az MTA, a Nébih, a Vadász- és az Állatorvosi Kamara végzi.
