Denevérszótáron dolgozik a mesterséges intelligencia

Az állatvédelem új területeire törhet be a mesterséges intelligencia. A program a denevérek beszélgetését és kiáltásait azonosítja, rendszerezi és „fordítja le” a szakemberek számára. A minden szempontból úttörő kísérletre a La Manche-ban lévő Guernsey szigetén kerül sor. Ha sikeres lesz, az nagy lökést adhat az új technológia és a környezetvédelem együttműködésében. […]

Tovább…

A HUN-REN kutatóinak új rendszerével értékelhető a vízi közösségek súlyos zavarás utáni regenerációja

Magyar hidrobiológusok 10 évig vizsgálták a makroszkopikus vízi gerinctelenek regenerációját, miután a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa során a környező patakokba jutott erősen lúgos zagy különböző mértékben kipusztította a vízfolyások élővilágát. A kutatók kimutatták, hogy a zavarás súlyosságának döntő szerepe van a makrogerinctelen közösség hosszú távú regenerációjának dinamikájában.  […]

Tovább…

Több hónapos éhezéstől kell megmenteni a békákat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kérte a lakosságot a vízóraaknák, pincék fogságába került békák mentésére. A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák, erdei, mocsári és gyepi békák, de a zöldbékák és unkák is végleg csapdába kerülhetnek és akár évekig éhezve, halálukig sínylődhetnek. […]

Tovább…

A magyar barlangok és denevérek támogatása és látogatása is téma márciusban

Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, aminek közigazgatási területén 174 barlangot tartanak nyilván. Az Agrárminisztérium Barlangoljuk! kampányának részeként egész márciusban extra programokkal és kedvezményekkel várják a látogatókat a főváros négy turisztikailag kiépített barlangjában. A Magyar Nemzeti Park Igazgatóságokkal együttműködve hirdették meg a Barlangok Hónapja programsorozatot. […]

Tovább…

Vége a számolásnak, készül a 2024-es sasleltár

Az idei, sorrendben 21. Országos Sasszinkron a Magyarország területén telelő ragadozó madarak, köztük a sasok éves számlálása. A szakemberek mind a 17, az ország területén rendszeresen telelő nappali ragadozómadár faj egyedeit számba veszik, munkájukat pedig évről évre önkéntesek is segítik. […]

Tovább…

Majdnem kipusztult Magyarországon a 2024-es év madara

A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti érték. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási. Ez faj lett a 2024-es “Év madara” kiírás győztese. […]

Tovább…

Miskolcon született és felnevelt bölényt engednek szabadon a Fogarasi-havasokban

A fajtamentő szakemberek erőfeszítéseinek eredményeképpen ma már újra több mint 8000 európai bölény él szabadon. Hozzájuk csatlakozik a Miskolci Állatkert elsőszülött bölénybikája is, aki november közepén utazott el Romániába, hogy csatlakozzon a Fogarasi-havasokban élő bölények csordájához. A bika négyéves korára már annyira megerősödött, hogy hamarosan újra szabadon, a természetben élhet. […]

Tovább…

A méhek és megporzók kulcsszerepe az világunk fennmaradásában

A növényi szaporodás nélkülözhetetlen lépcsőfoka a beporzás, megporzás vagy idegen szóval a pollináció, az a folyamat, amely során a virágpor eljut a nőivarú virágok bibéjére. Ez megtörténhet szél, víz és állatok segítségével. Ebből a legnagyobb jelentőségű az állati és ezen belül is a rovarok által végzett megporzás. […]

Tovább…