Hatalmas károkat okoz a fák és a bokrosok kivágása a költési időszakban

Súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek a madarak szaporodási és vegetációs időszakában végzett fa- és bokroskivágások, amelyek védett állatfajok tömeges sérülését és kínhalálát okozzák. A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megkezdődött a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Számos fajnak pedig másodköltése is van. A kivágások ráadásul az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik. […]

Tovább…

Fekete tavasz a sasoknak: a szokásosnál is több ragadozómadarat mérgeztek meg idén – képekkel

Már 12 sas esett mérgezés áldozatául ebben az évben, és az utóbbi egy hónapban 7 különböző helyszínen kerültek elő mérgezéses tüneteket mutató elhullott ragadozó madarak, emlősök és mérgezett csalétkek. Az elpusztult egyedek száma április közepére meghaladta a 77 példányt, amelyek között 9 rétisas és 3 parlagi sas volt. Utóbbiak fokozottan védettek, természetvédelmi értékük példányonként 1 millió forint. […]

Tovább…

Nagy bajban lenne a helyi gazdák együttműködése nélkül a roppant értékes vizes élőhely

Rendkívül nagy jelentőségű a február a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében. Ekkor kezdenek ugyanis fészkelni a rétisasok. Továbbá rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék zavartalan jellegét. Ez jót tesz a rétisasok állományának is. […]

Tovább…

Több munkát is tilos lesz elvégezni áprilistól

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívta a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy három olyan tevékenység van, amelyek az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak. […]

Tovább…

Halvadász és remek úszó a 2020-as Év Emlőse

A Vadonleső Program 7 éve választja meg, melyik állat lesz az Év Emlőse Magyarországon. A címet 2020-ban az európai vidra (Lutra lutra) nyerte el. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya miatt remek úszó. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, a tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei. Ezek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak neki. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható a fokozottan védett emlős, melynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. […]

Tovább…

Mire jók a Bükk farkasai?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a magyarországi farkasok a néhány 100 négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve alkotnak családokat. Egyedszámuk és falkanagyságuk évről évre változik. A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdák és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a farkasok létszámát és aktivitását. A kamerák elhagyatottabb helyeken, és erdei turistautak közelében is felvételeket készítenek. Évente akár több 100 észlelést is rögzítenek a faj egyedeiről és a farkascsaládok életéről. Ugyanakkor a szakemberek szerint a rendszeres szaporulat ellenére a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma nem fog jelentősen változni. […]

Tovább…

Az erdei fülesbagoly élvezi az emberi környezetet

Az erdei fülesbagoly lett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett, 2020 év madara elnevezésű internetes lakossági szavazás nyertese. Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakrabban előforduló bagolyfaja. Latin neve Asio otus, madár közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. […]

Tovább…

Az avarégetéssel a sünök is pusztulnak

Nagyon nehéz időszak az ősz második fele a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatal állatok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el az évszakhoz szükséges fejlettséget és kondíciót. Mivel sokszor az avarban keresnek telelőhelyet, az égetés is veszélyezteti őket. Még egy okkal több, hogy ne égessük el a lehullott faleveleket. […]

Tovább…