Az igazság átszerkesztése: a génszerkesztés megoldásait kritizálják

Az iparszerű mezőgazdaság az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás egyik fő felelőse, miközben az egész agrárszektor maga is küzd az éghajlatváltozásból eredő zavarok következményeivel. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a kiszámíthatatlan körülmények veszélyeztetik a mezőgazdaság működését, és veszélybe sodorják az élelmiszertermelést. […]

Tovább…

A hazai boltokon kívül egész Európát meghódíthatják a különleges magyar húsok

Nagy szerepet kapnak az őshonos magyar szürke szarvasmarhák és a házi bivalyok a gyepek természetvédelmi kezelésében. Jelenlétüknek és munkásságuknak köszönhetően olyan gazdag élővilágnak adhatnak otthont a Nemzeti Parkok, amilyen az évszázadokkal ezelőtt is megfigyelhető volt. Így történik ez a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és élővilágát, vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet. Ebben van szerepe a legelő állatoknak: tapossák a talajt, rágják a növényeket, karbantartják a területet. […]

Tovább…

Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket. […]

Tovább…

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is. […]

Tovább…

Tarka gyíkfaj lett a 2022-es év hüllője kiírás első helyezettje

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatta a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot. A döntésük alapján 2022-ben Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkja, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyík lett az év hüllője. Hazánkban mindössze 8 gyíkfaj él, közülük egy a kevésbé ismert homoki gyík (Podarcis tauricus). A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak. […]

Tovább…

540 millió forintnyi EU-s pénzből fejlesztették a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés infrastruktúráját az Őrségben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a 2014-2020-as Európai Uniós időszakban több pályázatot nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Az elnyert pályázatok közül az egyik legfontosabb a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt, melyet az Európai Unió 539,39 millió forint vissza nem térítendő támogatással támogatott. Ezzel kapcsolatban kerestük meg az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire. […]

Tovább…

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét. […]

Tovább…

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

Több száz éves fák susogásától a Dráva menti szarvasbőgésig számos különleges felvétel szerepel a kizárólag magyarországi természethangokat tartalmazó Csendülő – Hallható Természetvédelem című albumon. A WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös kiadványa a természetvédelmi civil szervezet elmúlt három évtizedének jelentősebb projektjeit járja be hangban. Az anyagok több online felületen is ingyenesen elérhetőek. A Qubit írta meg, hogy az albumon hallható egyebek mellett a tavaszi viharban megáradt püspökszilágyi patak, amelyre a WWF a klímaalkalmazkodás jegyében a villámárvízeket felfogó rönkgátat telepített. Egy másik tétel az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén található őszi Lankóci-erdő. Továbbá helyet kapott […]

Tovább…