Ritkaság a hálóban: több mint 10 éve nem látott halat fogtak a Tiszában

Először fogtak vaskos csabakot Magyarországon 2009 óta. A ritka halfaj a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából készült halfaunisztikai célú felmérés alkalmával került elő a Felső-Tiszáról. A faj természetvédelmi oltalom alatt áll és közösségi jelentőségű (Natura 2000-es faj) az előfordulása kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű. Legközelebbi, de határainkon kívül eső populációi a Mura szlovéniai szakaszán, illetve kelet felé a Felső-Tiszában, valamint a Tisza romániai mellékfolyóiban és azok patakjaiban élnek. […]

Tovább…

Szavazzon, hogy melyik legyen 2021 év madara!

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődik, ezért a gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok vegyszert használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre kedvezőtlenül hat a szavazás kiírója, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. Ezért bármelyik madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet fordítanak majd a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására. […]

Tovább…

Hatalmas károkat okoz a fák és a bokrosok kivágása a költési időszakban

Súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek a madarak szaporodási és vegetációs időszakában végzett fa- és bokroskivágások, amelyek védett állatfajok tömeges sérülését és kínhalálát okozzák. A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megkezdődött a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Számos fajnak pedig másodköltése is van. A kivágások ráadásul az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik. […]

Tovább…

Fekete tavasz a sasoknak: a szokásosnál is több ragadozómadarat mérgeztek meg idén – képekkel

Már 12 sas esett mérgezés áldozatául ebben az évben, és az utóbbi egy hónapban 7 különböző helyszínen kerültek elő mérgezéses tüneteket mutató elhullott ragadozó madarak, emlősök és mérgezett csalétkek. Az elpusztult egyedek száma április közepére meghaladta a 77 példányt, amelyek között 9 rétisas és 3 parlagi sas volt. Utóbbiak fokozottan védettek, természetvédelmi értékük példányonként 1 millió forint. […]

Tovább…

Nagy bajban lenne a helyi gazdák együttműködése nélkül a roppant értékes vizes élőhely

Rendkívül nagy jelentőségű a február a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében. Ekkor kezdenek ugyanis fészkelni a rétisasok. Továbbá rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék zavartalan jellegét. Ez jót tesz a rétisasok állományának is. […]

Tovább…

Több munkát is tilos lesz elvégezni áprilistól

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívta a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy három olyan tevékenység van, amelyek az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak. […]

Tovább…

Halvadász és remek úszó a 2020-as Év Emlőse

A Vadonleső Program 7 éve választja meg, melyik állat lesz az Év Emlőse Magyarországon. A címet 2020-ban az európai vidra (Lutra lutra) nyerte el. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya miatt remek úszó. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, a tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei. Ezek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak neki. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható a fokozottan védett emlős, melynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. […]

Tovább…

Mire jók a Bükk farkasai?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a magyarországi farkasok a néhány 100 négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve alkotnak családokat. Egyedszámuk és falkanagyságuk évről évre változik. A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdák és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a farkasok létszámát és aktivitását. A kamerák elhagyatottabb helyeken, és erdei turistautak közelében is felvételeket készítenek. Évente akár több 100 észlelést is rögzítenek a faj egyedeiről és a farkascsaládok életéről. Ugyanakkor a szakemberek szerint a rendszeres szaporulat ellenére a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma nem fog jelentősen változni. […]

Tovább…