A HUN-REN kutatóinak új rendszerével értékelhető a vízi közösségek súlyos zavarás utáni regenerációja

Magyar hidrobiológusok 10 évig vizsgálták a makroszkopikus vízi gerinctelenek regenerációját, miután a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa során a környező patakokba jutott erősen lúgos zagy különböző mértékben kipusztította a vízfolyások élővilágát. A kutatók kimutatták, hogy a zavarás súlyosságának döntő szerepe van a makrogerinctelen közösség hosszú távú regenerációjának dinamikájában.  […]

Tovább…

A peremterületek hasznosításának vizsgálatáról írtak tanulmányt a magyar kutatók

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói marginális mezőgazdasági területekkel foglalkozó tanulmányt jelentettek meg az Agricultural Systems című folyóiratban. A mezőgazdasági peremterületek az élelmiszer-biztonság javítása, a bioenergia-termelés, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások támogatása miatt már világszinten is nagy figyelmet kaptak. […]

Tovább…

Két magyar kutatóval felálló tudóscsoport hozott rossz hírt az édesvizekről

Egy magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben. Ezért sürgős cselekvésre hívták fel a döntéshozók figyelmét. A kutatásban közreműködött Várbíró Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete (ÖK VÖI) és Csabai Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatója is. […]

Tovább…

Javítják a magyar folyók vízminőségét az árterek

A folyókat övező árterek kiemelten fajgazdag ökoszisztémákat tartanak fent. Ennek oka, hogy átmenetet jelentenek a vizes és a szárazföldi területek között, így rengeteg tápanyag halmozódik fel bennük, ami kedvez a biodiverzitásnak is. Azonban számos folyó esetében megszüntették ezeket a területeket, ami nem csak a biológiai sokféleség, de a vízminőség rovására is megy. […]

Tovább…

Hulladékcsökkentést támogató irányítható robot készült döglött farkaspókból – videóval

A póklábak lágyan, ennek ellenére szilárdan képesek megfogni nagy, finom és szabálytalan alakú tárgyakat anélkül, hogy eltörnék őket. Ezért használták fel a tudósok egy döglött farkaspók lábait robotkaroknak. A póklábakban nincsen izom, ehelyett hidraulikus nyomással mozognak, szükség esetén egy speciális kis kamra húzódik össze, testfolyadékot küldve a lábakba, ezzel megnyújtva azokat. […]

Tovább…

Egy belga szakértő is kritizálta a szennyezett zöldségek és gyümölcsök témáját érintő PAN Europe tanulmányt

A Pesticides Action Network (PAN EU) nonprofit civil szervezet 2022. májusában publikálta a Forbidden fruit (Tiltott gyümölcs) című tanulmányát, amelyben olyan állításokat fogalmaztak meg, mint „drámai mértékben növekvő trend a legmérgezőbb növényvédőszer-maradványokkal szennyezett gyümölcsök és zöldségeknél”. A Genti Egyetem belga növényorvos professzora állásfoglalást fogalmazott meg erről. […]

Tovább…

Visszavetik a növényfejlődést és nagy károkat okoznak a korábbra tolódott tavaszi fagyok Magyarországon

Egy héttel korábbra tolódott az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest. A vegetációs időszak (szintén a klímaváltozás miatt) gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudnák. Ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd. […]

Tovább…

Előnyöket is hozott a COVID a dísznövénypiac szereplőinek

A COVID világjárvány okozta válság kapcsán az Európai Bizottság megbízásából egy olyan tanulmány készült, ami részletesen bemutatja a mezőgazdasági ágazat jelenlegi helyzetét, jelentőségét és lehetőségeit. Az anyagban értékelték azt is, hogy milyen hatást gyakorolt a világjárvány az ágazatra. A termelők és kiskereskedők egyaránt komoly likviditási problémákkal szembesültek az ellátási láncok megszakadása miatt, különösen a világjárvány első hulláma alatt. Mivel azonban az ágazat erősen piacorientált, új megközelítéseket dolgozott ki a fogyasztók elérésére. A dísznövénypiac rossz helyzetben. […]

Tovább…