A 2024. március 20–21-én megtartott, immár harmadik HUN-REN Stratégiai Workshop rendezvényen számos kiváló előadó és előadás volt hallható a kutatóhelyeket érintő átfogó tudományos értékelésről, újabb nemzetközi „benchmark” példák ismertetéséről. Továbbá a kutatók mindennapi munkavégzéséhez kapcsolódó témákról, többek között az adminisztrációs terhek csökkentéséről, a kutatói bérekről és a szintlépéshez szükséges körülmények biztosításáról is beszéltek.
A szekcióüléseken az élettudományok (LIFE), a matematikai és természettudományok (STEM), illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok (SHAPE) területein tevékenykedő kutatóintézetek vezetői lehetőséget kaptak a közös eszmecserére olyan kulcsfogalmakról, mint a stratégiai vízió, az innováció, a hatás, az együttműködések jelentősége – írta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bőséges riportja.
Figyelem a fiatalokra
A második napra a hálózat 60 fiatal kutatója kapott meghívást azzal a céllal, hogy a HUN-REN vezetésének közvetlenül is elmondhassák véleményüket, és feltehessék kérdéseiket a hálózat jövőjével kapcsolatban. A HUN-REN Központ vezetői kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséges ifjú kutatógeneráció karrierfejlődésére és a tudományos közösségen belüli együttműködéseinek támogatására.
A mintegy 120 résztvevőt, köztük számos világhírű kutatót Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy elnöki megbízatása óta harmadik alkalommal szerveztek workshopot, ahol a hálózat vezetése és a kutatóintézetek vezetői közötti párbeszédé a főszerep. Gulyás Balázs kiemelte, a Magyar Kutatási Hálózat egy folyamat közepén tart, amelynek célja, hogy a kutatókkal együtt formálják a jövő irányvonalait, közösen érjék el a szintlépést a tudományos eredményekben. A soron következő IV. workshop június 26‒27-én kerül megrendezésre.
A HUN-REN vezetői elkötelezettek a Központ munkafolyamatainak finomhangolásában annak érdekében, hogy egy támogató, szolgáltatásközpontú, a HUN-REN egész közösségét szolgáló szervezet álljon rendelkezésre, egyúttal kiemelt célnak tekintik újabb források bevonását – írták.
Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója Pathways to Crafting Our Future című előadásában kifejtette, hogy a jelenlegi túl sok adminisztrációs kötelezettség feleslegesen terheli a kutatókat, és a kutatástól vonja el az időt.
A mesterséges intelligencia segíti a hatékonyság növelését
Ezért az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a HUN-REN új intézményi irányítási rendszert vezet be, amely mind a Központ, mind a hálózat szintjén számos terhet vesz le a dolgozók válláról. A rendszer nem csak az adminisztratív adatkezelésben segít majd, hanem a legmodernebb mesterséges intelligencia alkalmazásait is bevonja a kutatási tevékenységbe.
Az új irányítási struktúra célja, hogy biztosítsa az erőforrások hatékony és átlátható kezelését, támogassa a kutatók sikerét, a fiatal kutatók előrejutását, kiszámítható jövőképet kínálva nekik. Jakab Roland hangsúlyozta, hogy az új rendszert fokozatosan kívánják bevezetni ‒ először egy „pilot” programon keresztül ‒, figyelembe véve az intézményi rendszer sajátosságait és az összegyűlt jógyakorlatokat, egyúttal megőrizve az értékeket.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiájának megvalósítását segíti a munkáját április 15-től megkezdő, 8 munkacsoportból álló stratégiai projektszervezet, amelybe várják az intézetek delegáltjait, ezzel is erősítve a párbeszédet a Központ és a kutatóhelyek között.
Kiemelte, hogy a nemzetközi hírű professzorok segítségével jelenleg is zajló kutatóhelyi értékelések eredményei megmutatják, miként tudnak a kutatóhelyek intenzívebben hozzájárulni a gazdasági és társadalmi innovációhoz, a kutatók és a kutatási hálózat további alkalmazottai bérének versenyképesebb szintre emeléséhez. A Hazahívó Programhoz hasonlóan ez ösztönző lehet a magyar kutatók számára, hogy visszatérjenek hazájukba.
Előadásának végén Jakab Roland a mesterséges intelligencia (MI) nagyköveti programról és a mesterséges intelligencia használatának szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a HUN-REN Központ egy új, stratégiai prioritásként kezelt kezdeményezést indított MI Akcióterv néven.
Kutatások és összefüggések
Megkezdődött az MI kutatási célú alkalmazási lehetőségeinek, illetve a hazai és a nemzetközi jógyakorlatoknak a feltérképezése, egy átfogó kutatói képzési és kompetencianövelő program kidolgozása. Az MI Akcióterv részeként a kutatóhelyeken megkezdődött az MI-nagykövetek hálózatának kiépítése, melynek tagjai a témában szerzett tapasztalatuk révén képesek a híd szerepét betölteni azon kutatótársaik felé, akiknek a munkáját segítheti a mesterséges intelligencia alapú eszközök használata.
A KFI vonal
Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese előadásában hazánk KFI-programstratégiáját vázolta fel. Ez három pilléren nyugszik, a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégián, Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiáján, valamint a Neumann János Programon. Az utóbbi talán a legfontosabb, célja többek között a magyar kutatás nemzetközivé tétele, a kiemelkedő innovációs ötletek piacra jutásának elősegítése.
Andreu Mas-Colell, a HUN-REN Elnök Köre tagja, Katalónia korábbi gazdasági és tudományügyi minisztere (2010‒2016), a European Research Council (ERC) korábbi főtitkára, jelenleg a Barcelona Institute of Science and Technology elnöke a multidiszciplináris kutatások segítésére 2015-ben létrehozott, hét kutatóközpont működését egyesítő barcelonai intézetet mutatta be, illetve a megvalósítás nehézségeit, buktatóit vázolta.
Mint elhangzott, a közel 8 milliós Katalóniában 2000-ben kezdték a fejlesztést, ahol annak idején 12 egyetem és 25 kutatóközpont működött. A prezentáció bemutatta, miként vált Katalónia és azon belül Barcelona Európa egyik meghatározó tudásközpontjává.
Képfeldolgozás a gyakorlatban
Horváth Péter, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója az általuk kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó módszer részleteibe avatta be a hallgatóságot, amellyel új szintre emelték a sejtek karakterizálását azzal az eljárással, hogy a beteg daganatából kinyert paraffinos szövetmintáról egy mikroszkóp nagy felbontású képet készít, amelyet elemezve a gépi tanuláson alapuló algoritmus kiválasztja a rendellenes morfológiát mutató sejteket. Ezeket aztán a precíz lézeres mikroszkóp segítségével kivágják, és továbbküldik molekuláris vizsgálatokra.
Alexander J. B. Zehnder, a HUN-REN Tanácsadó Testületének elnöke, a kutatóhelyeket értékelő bizottságok vezetője, aki évtizedek óta a nemzetközi rangsorok élmezőnyébe tartozó egyetemek vezetésében vesz részt, előadásában elmondta, hogy az élettudományi területeken működő intézetekben tettek látogatásokat, és nemrég zárult a hálózat matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területen tevékenykedő 7 intézményének helyszíni értékelése is. A folyamat minden esetben az adott központ vagy intézet vezetőinek bevonásával történik – írták.
Óriási tudás és érték
Az eddigi látogatások alapján a nemzetközi szinten is magasan jegyzett kutatók részvételével működő értékelő bizottságok megállapították, hogy a HUN-REN-hez tartozó kutatóhelyek egyedülálló nemzeti értéket jelentenek, sok az elhivatott, világszínvonalú kutatást végző fiatal. Összességében azt tapasztalták, hogy a legtöbb munkatárs „szívét-lelkét beleteszi” a kutatásba, és sokan képesek kivételes eredmények elérésére.
Egyes csoportok és intézetek a világ legjobbjai közé sorolhatók, bizonyos kutatási témák világszinten is egyedülállók. Ami az infrastruktúrát illeti, számos helyen világszínvonalúak az eszközök, néhány esetben azonban szükséges a berendezések megújítása – fogalmazott.
Fiatal szakemberek a pályán
A workshop második napján a figyelem kifejezetten a fiatal kutatókra helyeződött. Ahogy Gulyás Balázs elnök megfogalmazta, a HUN-REN vezetői, tanácsadói a szekcióbeszélgetéseken és kötetlen formában is szeretnék megismerni a fiatal kutatók jövőképét, véleményét.
A második nap első előadója Richard Pestell, a világ egyik vezető rákkutatója, a HUN-REN Tanácsadó Testületének tagja volt, aki a globális innovációs index fontosságát, illetve az indexérték kiszámításának tényezőit elemezte, megmutatva, hol helyezkedik el hazánk az innovációs rangsorban. A kutató vázolta azt a rendkívül hosszú folyamatot is, amely során a tudományos felfedezés a technológiai demonstráción és a fejlesztésen át eljut a kereskedelmi forgalomba hozatalig – írták.
Hatáserősítés
Sir Philip Campbell, a Nature korábbi főszerkesztője, a HUN-REN Elnök Köre tagja előadásában azt mutatta be, miként lehet a tudományos kutatások hatását erősíteni. Négyfajta kategóriát állított fel és elemzett a HUN-REN szempontjából: közepes minőségű kutatás alacsony hatással, közepes minőségű kutatás nagy hatással, magas minőségű kutatás alacsony hatással és magas minőségű kutatás jelentős hatással. Beszélt a társadalmi, helyi hatások fontosságáról és az „open access”, azaz szabad hozzáférésű publikációk előnyeiről, illetve hátrányairól is.
Steve Evans, a Cambridge-i Egyetem professzora és Ipari Fenntarthatósági Központjának kutatási igazgatója, a HUN-REN Tanácsadó Testületének tagja A current Scientific Revolution: having fun, working with nice people, saving the planet című előadásában a tudományos kutatás aktuális kihívásairól, a paradigmaváltás jelentőségéről beszélt a világban jelenleg zajló tudományos forradalom tükrében.
Az áttörő eredmények elérésére képes, kiváló kutatás fontos jellemzőjeként kiemelte a jelentős újdonságokra való törekvést, legyenek azok fogalmi vagy jelenségbeli változások.
Melanie Seymour, a HUN-REN Tanácsadó Testületének tagja, a BlackRock globális ügyfélszolgálatának vezetője, aki több mint 35 éves pénzügyi és vállalkozói tapasztalattal rendelkezik, prezentációjában saját karrierjét mutatta be.
Kiemelte, hogy az üzleti világban és a tudományos kutatás területén is hasonló kihívásokkal kell szembenézniük az ambiciózus fiataloknak, amelyek sikeres leküzdéséhez a hosszú távú tervezés mellett mindenekelőtt kockázatvállalásra, kitartásra, valamint a saját képességek, a fejlődési potenciál és az erőforrások ismeretére van szükség – írták.
Több fontos beszélgetés volt
A második napon két panelbeszélgetésre is sor került a fiatal kutatók számára kiemelten fontos témák érintésével. Az első panel résztvevői Richard Pestell, Steve Evans, a moderátori teendőket is ellátó Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese, Fejérdy András (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont), Wilhelm Imola (Fiatal Kutatók Akadémiája) és Solymosi Katalin (Young Academy of Europe) voltak.
A második panelben Melanie Seymour, Sir Philip Campbell és Szabó István beszélgetett három fiatal kutatóval, Prokop Susannéval (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), Boza Istvánnal (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) és Lovas-Kiss Ádámmal (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont).
A résztvevők a mentorálással, a kutatások intellektuális, gazdasági és társadalmi hatásaival, az infrastruktúrával és a forrásokkal, valamint az adminisztrációval kapcsolatos kérdéseket és tapasztalataikat vitatták meg, majd a jelenlévők kérdéseire is válaszoltak. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a karrierépítés és a tudományos munka szempontjából különösen fontos az intézmények közötti tudományos együttműködések erősítése – zárult a riport.
