Parlagfű, Nébih: helyzetkép országosan és veteménytípusonként

Július első két hetét továbbra is a rendkívüli hőség jellemezte. A hőség mellett az átvonuló hidegfrontnak köszönhetően több helyen alakult ki heves zápor, zivatar. A lehullott csapadék mennyisége, valamint területi eloszlása azonban nagyon egyenlőtlen volt. Mindez a kultúrnövények számára hátrányos volt, és nem kedvezett a parlagfű vegetatív növekedésének sem.
A megyék többségében a csírázásnak sem kedvez ez az időjárás, csak elvétve látható frissen kelt növény, elsősorban azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Július elején a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. […]

Tovább…

Csak az EU-s pénzek morzsáit hozzák haza a magyarok

Az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket támogató Horizon 2020 program befejeződött, ám 2021-től ugyanez folytatódik tovább Horizon Europe néven a következő Európai Uniós költségvetési ciklusban. A véget érő időszak hazai, agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményeit – saját szakterületén – Kristóf Ákos, az Agrárminisztérium Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály kutatási osztályának vezetője értékelte. […]

Tovább…

Mit segíthet az allergia ellen a parlagfű olajosbogár?

Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a biológiai védekezés lenne. Ismert jelenség a természetben, hogy ha egy faj egy olyan, számára idegen helyre kerül, ahol meg tud telepedni, akkor kis idő múlva követik őt a természetes ellenségei is. A parlagfű már hosszú évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban a természetes ellenségei eddig nem jelentek meg. A parlagfű olajosbogár felbukkanásával viszont úgy tűnik, megváltozhat a helyzet. […]

Tovább…

Növénygénbank: bármikor életre kelthetők az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok

Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.
Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

Tovább…

Láthatatlanok, és tízezrével szedik áldozataikat a szuperkórokozók

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.
A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől határozott intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében. […]

Tovább…

Feldübörögtek, megindultak az aratásra a kombájnok – óriási a baj a búzában

Az ország déli részében gőzerővel folyik a már Péter és Pál napján megkezdődött aratás. A tartós kánikula is hozzájárult ahhoz, hogy az idei hideg tavasz okozta csúszás ellenére – a hagyományokhoz híven – június végén elindulhattak a kombájnok. Elsőként az őszi árpa érését nyugtázták a szakemberek, ezzel kezdődött meg a gabona betakarítása.
Az előzetes termésbecslési adatok biztatóak: a jól telelt táblákat a hideg tavasz sem károsította, aztán jött elegendő eső, és a tartósan megmaradó meleg segítette a kalászosok érését (nagy kérdés, hogy a késői érésű fajtáknál okozott-e kényszerérést, ami a hozamokat és a minőséget is befolyásolhatja). […]

Tovább…

Ki lesz az utód? A Bonafarm, az OTP és a KITE jövőjéről is beszélt Csányi Sándor

Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója, Csányi Sándor több mint 20 évvel ezelőtt fektetett be először a mezőgazdaságba. Arról is beszélt, hogy megérte-e, illetve milyen fejlesztéseket szeretne az elkövetkezendő időben a Bonafarmnál megvalósítani, és mit gondol arról, hogy a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lesz az ország legkorszerűbb gazdasága. Sőt, még arra is kitért, hogy mik a tervei a jövőben a legnagyobb hazai agrárintegrátor céggel, a KITE Zrt.-vel. […]

Tovább…

Egyértelmű címkékkel csökkentené az Európai Unió az élelmiszerpazarlást

A mindennapi élelmiszerek vásárlását meghatározza a szavatosságra vonatkozó dátumok feltüntetése. Sok fogyasztó azonban tévúton járhat, mert nem megfelelően értelmezi a „felhasználhatóság” fogalmát, vagy az úgynevezett „best before” megjelölést. Ez nem jelenti azt, hogy röviddel a dátum lejárta után fogyaszthatatlan az étel, legfeljebb már nem olyan minőségű, mint a lejárat előtt volt. Az élelmiszerpazarlás jelentős része ennek az ismerethiánynak az eredménye. Ezen változtatnának az EU szakemberei. […]

Tovább…