2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.
A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől határozott intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében.
Dr. Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének vezetője szerint az antibiotikumok csökkentése igen komoly problémát jelent. A WHO és az ENSZ az egészségügy tíz legnagyobb kihívása közt tartja számon azokat a pánrezisztens, vagyis minden antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, amelyeket nem lehet kezelni, vagyis nagy valószínűséggel halálosak, ha súlyos fertőzést okoznak.
A szakember a magyarmezogazdasag.hu számára adott interjúban elmondta: azt nem lehet tudni, hogy a humán vagy az állati gyógyszerhasználatnak, illetve a gyógyszerhulladék nem megfelelő kezelésének nagyobb-e a hatása, de az biztos, hogy mindhárom hozzájárul az AMR terjedéséhez.
Felesleges és helytelen antibiotikum-használat
A legjelentősebb szerepe valószínűleg az emberi antibiotikum-használatnak van, amelyet főként a járóbeteg-ellátásban alkalmaznak, sokszor feleslegesen és helytelenül.
Kórházi szinten már nagyon körültekintőek az orvosok, hiszen ott tapasztalják leginkább, hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a jelenség. Az emberekben fellelhető rezisztens kórokozók kialakulásában vélhetően elsősorban a humán gyógyszereknek van szerepük.
Vannak azonban olyan rezisztens kórokozók is, amelyek kifejezetten állati eredetűek, tehát az állategészségügyben használt antibiotikumokra vezethető vissza a kialakulásuk.
A gyógyszerhulladékról egyelőre nagyon kevés információ áll rendelkezésre, ennek a feltérképezése a jövő fontos feladata. A tudomány még csak most kezdte el felmérni a környezeti rezisztencia-géneket, amelyek gyakorlatilag mindenhol, a szennyvízben, a trágyában, a vízben, a földben, a levegőben, de még növényekben, például a gabonafélékben is jelen vannak.
A gyors evolúció képessége
A baktériumok elképesztő mennyiségben vannak jelen a Földön. Egyetlen gramm, a tenyésztésükre alkalmazott táplevesben körülbelül egymilliárd baktérium él – hoz egy döbbenetes példát a tanszékvezető. Ekkora kolónia elképesztően gyors evolúcióra képes.
Az antimikrobiális rezisztencia képessége pedig mindig jelen volt a baktériumokban, de csak az antibiotikumok megjelenésével, tehát körülbelül száz éve kezdtük el tömegesen tapasztalni.
Az antibiotikumok megjelenését a rezisztens baktériumok élték túl, a gyógyszerekre érzékeny fajták pedig visszaszorultak, vagyis a gyógyszerekkel befolyásoltuk a baktériumok evolúcióját.
Sokkal több lett a rezisztens kórokozó, és minél többféle antibakteriális szert találunk fel, annál több szerre lehet rezisztens a baktérium.
Régiónként változó a kép, hogy a teljes baktériumpopuláción belül a rezisztensek hol kerültek többségbe, de azokon a területeken, ahol jellemzően sok antibiotikumot használnak, például egy ázsiai baromfi- vagy sertéstelep környezetében biztosan a multirezisztens baktériumok dominálnak. Míg Észak-Európában vagy például Grönlandon még a klasszikus populációk vannak többségben.
Konkrét célkitűzések Európában
Az Európai Unió egyre inkább konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg az AMR visszaszorítása érdekében. Egyebek mellett nemzeti akciótervek kidolgozását tette kötelezővé. Nálunk Magyarországon az állattenyésztési antibiotikumhasználat csökkentése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készít elő intézkedéscsomagot, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos koordinálásával, amely 2022-ben fog életbe lépni.
Az intézkedések egyik része szigorú online nyilvántartási rendszert ír elő az állattartó telepek számára, amely lehetővé fogja tenni a beszerzés és a felhasználás állandó monitorozását. Be fogják tiltani a megelőzésre használt antibiotikumokat. A legnagyobb felhasználást ugyanis ezek jelentik, különösen a nagy csirke- és sertéstartó telepeken.
Jelentősen szigorodni fog a premixek, a takarmányokba kevert gyógyszerek forgalmazása.
Ezeket már eddig is csak receptre lehetett kapni, de ennek is szigorodik az ellenőrzése.
Az állatorvosi alapképzésben már négy éve kötelező tantárgy az antimikrobiális szerek helyes használata, de a jövőben a korábban végzett állatorvosoknak is közel egyhetes továbbképzést kell elvégezniük, amelyből vizsgázniuk is kell.
Antibiotikum helyett – egy másik antibiotikum
A farmakológusok azt szokták mondani: az antibiotikumnak egy alternatívája lehet, egy másik antibiotikum. Súlyos fertőzések esetén való hatékonyságban ugyanis verhetetlenek. Ugyanakkor megelőzésre, enyhébb fertőzések kezelésére az antibiotikum-alternatívák kitűnő választások lehetnek. Az ugyanis tarthatatlan, hogy megelőzésre használjuk az emberiség talán legértékesebb gyógyszereit.
Ez utóbbi tekintetben nagyon jó alternatívát kínálnak a probiotikumok és az ezeket tápláló prebiotikumok, amelyekből sokféle van már a piacon. Rengeteg növényi anyag is alkalmas lehet a fertőzések megelőzésére. Nagyon hatékonyak például az oregánó, a fahéj, a rozmaring, a geránium és sok egyéb növény illóolajai.
Az antibiotikumok kontrollja miatt vett nagy lendületet a bakteriofágok, a baktériumokat ölő vírusokat tartalmazó szerek fejlesztése.
Amely azonban ezeknél is jelentősebb és alapvető fontosságú a betegségek megelőzésében, az a vakcinázás és a telepi higiénia, technológia.
Ha az állattartó telepen jól működő, baktériumoktól és biofilmtől mentes ivóvíz-, szellőztető és klímarendszer áll rendelkezésre, tisztaság van, betartják a telepítési sűrűségeket, rendszeresen vakcináznak, féregellenes kezeléseket végeznek, akkor az állat jól érzi magát, és nagyon ritkán fog fertőző betegségektől szenvedni.
Természetesen az ilyen korszerű telepek létrehozása jelentős befektetést igényel, de nagyon megéri! – zárja egy pozitív kicsengésű gondolattal összefoglalóját Dr. Jerzsele Ákos.
