Címke: Bonafarm

5 szakember a takarmányipar következő 5 évéről

Takarmányozás

Az elmúlt hónapok elszálló inputköltségei nehéz helyzetbe hozták a hazai takarmány- és takarmánykiegészítő gyártókat, -forgalmazókat és az állattartókat is. Ráadásul nagy rajtuk a nyomás a fenntarthatósági elvárások térnyerése miatt is. Éppen ezért megkérdeztünk öt érintett cég képviselőjét, hogy szerintük hogyan fog megváltozni a takarmányok összetétele a következő 5 évben, milyen egyéb trendek várhatók az iparágukban, mik lesznek a legelterjedtebb fehérjeforrások, és végezetül arra kértül őket, hogy mutassák be cégük egyik leginnovatívabb termékét. Válaszaikat az alábbiakban olvashatják. […]

Tovább…

Arany- és platina törzskönyves avatás volt Csípőteleken: 4 tehén adott kimagasló tejmennyiséget

Állattenyésztés

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1995-ben alapította újra az Aranytörzskönyvet, melyben ma már 1000-nél is több tehén szerepel. Az Aranytörzskönyvbe kerülés feltétele, hogy az adott holstein-fríz egyed elérje a 100 ezer kilogrammos tejtermelést. Ez azonban nem egy hétköznapi termelési érték. A szakma véleménye szerint 1000 tehénből csupán 1 képes teljesíteni ezt a szintet. A platina elismeréshez viszont már 130 ezer kilogrammos tejtermelést kell elérni. A törzskönyveknek bajnok tehenek nyilvántartásán kívül fontos szerepük van a fajtanemesítésben is. […]

Tovább…

Ki lesz az utód? A Bonafarm, az OTP és a KITE jövőjéről is beszélt Csányi Sándor

gazdaság

Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója, Csányi Sándor több mint 20 évvel ezelőtt fektetett be először a mezőgazdaságba. Arról is beszélt, hogy megérte-e, illetve milyen fejlesztéseket szeretne az elkövetkezendő időben a Bonafarmnál megvalósítani, és mit gondol arról, hogy a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lesz az ország legkorszerűbb gazdasága. Sőt, még arra is kitért, hogy mik a tervei a jövőben a legnagyobb hazai agrárintegrátor céggel, a KITE Zrt.-vel. […]

Tovább…

Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés

Állattenyésztés

A hazai sertéshús versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében. […]

Tovább…

Precíziós gazdálkodás a magyar állattartásban is: egyre több a döntéstámogató rendszer

Állattenyésztés

Az állattartásban is egyre inkább szükség van az innovációra, az adatok rögzítésére és összekapcsolására. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online agrártechnológiai rendezvényén az állattartásban használt döntéstámogató rendszerekről tartottak előadásokat startupok vezetői és vállalati szakemberek. Elhangzott az is, hogy ma már mindenki a világpiaccal versenyez, ezért szükséges az adatelemzés bevezetése, mert előbb-utóbb a szektor minden szereplője rákényszerül.​ […]

Tovább…

Új lista a Magyarországon legtöbb agrártámogatást kapó cégcsoportokról – infografikákkal

Agrártámogatások

Tavaly Csányi Sándor cégbirodalma kapta a legtöbb agrártámogatást, több mint 4,7 milliárd forintot – derül ki a K-Monitor elemzéséből. A második helyen Mészáros Lőrinc és cégcsoportja áll 3,2 milliárd forinttal. 2019 egyik legnagyobb nyertese a belga-magyar Claessens-család volt, akik 2,1 milliárd forint agrártámogatáshoz jutottak. Fontos információ, hogy a tavalyi évben nominálisan rekordösszeget, több mint 800 milliárd forintot tett ki az agrártámogatási kassza. Ebből több, mint 80 százalék uniós finanszírozású támogatás volt. […]

Tovább…

Interjúban beszélt Csányi Sándor a Bonafarmról, Bige Lászlóról és a mezőgazdaságról

Állattenyésztés

Felértékelte a mezőgazdaság szerepét a COVID-19 koronavírus járvány az OTP Bank elnök vezérigazgatója szerint. Csányi Sándor úgy véli, ez kétféle értelemben is igaz. Egyrészt bebizonyosodott, hogy ez a nemzetgazdaság egyik, ha nem a legstabilabb ágazata. Másrészt felértékelődött az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerellátás stabilitása az országok életében. Abban a pillanatban, hogy a vírus megjelent és hiány alakult ki, egyes nemzetek bezárkóztak, és olyan eszközöket is visszatartottak, amelyek más országok számára tranzitként utaztak át a területükön. […]

Tovább…