Növénygénbank: bármikor életre kelthetők az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok

Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.
Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

Tovább…

Összevonással védenék meg a ritka Kárpát-medencei géneket

A két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával alapítja meg az agrártárca a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. Ezt Nagy István agrárminiszter jelentette be a Növényi Diverzitás Központ második magbörzéjén Budapesten. A tárca még 2017-ben dolgozta ki a génmegőrzési stratégiát, amelyet a kormány 2018-ban fogadott el. A kezdeményezés célja az intézmények fejlesztése, a génbanki tevékenységet folytató szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek támogatása, továbbá a Kárpát-medencében még fellelhető, ritka genetikai adottságú értékek felkutatása és biztonságba helyezése. A génmegőrzési stratégia megvalósítása idén megkezdődik, a programok végrehajtására a kormány a következő 4 évben 12,3 milliárd forintot biztosít – közölte a miniszter. Az agrártárca a Növényi Diverzitás […]

Tovább…