Lúdágazat: a járványokon kívül a legnagyobb csapást az égbe szökő takarmányárak jelentik

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan küzd a talpon maradásért. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

A húshasznú és a hízott liba fogyasztásában is érezhető a kereslet csökkenése. A háztáji termelés visszaszorulóban van, a ludakat a helyi piacokon tudják értékesíteni élő vagy vágott formában. A vágóüzemek árualapját előállító termelők akár több ezer madarat is tartanak, de számukra az integrátorral való megállapodás a célszerű az értékesítés érdekében.

A végtermék szempontjából vágóbaromfinál különbséget kell tenni a hús- és a hízott hasznosítású szárnyasok között
A végtermék szempontjából vágóbaromfinál különbséget kell tenni a hús- és a hízott hasznosítású szárnyasok között (Fotó: Pixabay)

A lúdágazatban mintegy 8 meghatározó integrátor fogja össze és irányítja a termelést. A végtermék szempontjából vágóbaromfinál különbséget kell tenni a hús- és a hízott hasznosítású szárnyasok között. A húshasznosítási iránynál figyelembe kell venni a külföldi konkurenciát is, például a vágott áru piacán a lengyel kínálatot – mutat rá a lúdágazat sajátos viszonyaira a Kistermelők Lapja írása nyomán a magyarmezogazdasag.hu.

A hízott libamáj piacai

Magyarország a legnagyobb hízottlibamáj-előállító. Mivel Izraelben betiltották a töméses hizlalást, a kóser libamáj-előállítás nagyobb részben Magyarországra tevődött át, így a hízott áru tekintetében mind a hús, mind pedig a máj jelentős exportcikke lett az országnak.

A legtöbb libahúst német nyelvterületre, az uniós országokon belül elsősorban Németországba, Ausztriába, Svájcba exportáljuk.

A libamájat francia nyelvterületen rendelik a legnagyobb mennyiségben, ezenkívül még Japán is jelentős piaca a magyar libamájnak.

Távol-Keletre, elsősorban Kínába pedig az európai fogyasztásban nem jellemző fejet, lábat, libanyelvet és nyakat szállítjuk.

Önkéntes tagság

A Lúdszövetség tagsága önkéntes, azonban szinte kivétel nélkül tagja az összes feldolgozóüzem, nagy- és kistermelők, a keltetőüzemek és tenyésztő vállalkozások jó része. A teljes termékpálya szereplői megtalálhatók a szervezeten belül. Amennyiben valaki támogatást akar igényelni, ahhoz szükséges egy szakmai szervezethez való tartozás. A Lúdszövetség szolgáltatja az információt az állam és a hatóság részére, kérésükre a kártalanítási értéket is a terméktanács határozza meg. Tehát pontos adatok állnak rendelkezésükre az ágazat helyzetéről.

Tavaly a madárinfluenza-járvány hónapokra megbénította a gazdaságot azzal, megsemmisítették az állomány nagy részét.

Az ágazatnak nagy segítséget jelent az állatjóléti támogatás, amely 2007 óta működik. Ezt az utolsó fillérig a magyar költségvetésből finanszírozzák – az EU jóváhagyásával és a terméktanács javaslata szerint. Ennek alapján kiderül, hogy milyen jogcímeken, mennyi támogatásban részesülhetnek a lúdtartók.

Húslibatartás és integrátorok

A termelő által beszállított madarakat mindenképpen ellenőrzött, minősített vágóhídon kell levágni. Az ágazatban akad olyan termelő is, aki rendelkezik a kritériumoknak megfelelő vágóhíddal, emellett keltetővel és törzsállománnyal, illetve takarmánykeverővel és megfelelő nevelőfelülettel is.

A vágóhidak meghatározzák a mennyiséget, sok esetben a nagy integrátor adja a napos libát és a tápot is. A kistermelő saját telepén felneveli a madarakat, majd az integrátor előre meghatározott árakon visszaveszi azokat.

2020-ban veszteséges volt az ágazat

A járványokon kívül a legnagyobb csapást az égbe szökő takarmányárak jelentik a lúdágazatnak. A megemelkedett ár miatt magas lett az előállítási költség, és sajnos a vevők nem fizetnek annyit, hogy rentábilis legyen a termelés és az értékesítés aránya. 2020-ban egyértelműen veszteséges volt az ágazat, ami hosszú távon fenntarthatatlan a termelők tartalékainak apadásával.

Jelenleg kifejezetten alacsony az élő liba ára, már-már hasonlatos a sertéshúshoz, az egyik integrátor példáu majdnem a duplájáért veszi át élősúlyban számolva.

A kockázat közös mind integrátori, mind termelői és beszállítói oldalon
A kockázat közös mind integrátori, mind termelői és beszállítói oldalon (Fotó: Pixabay)

Minden ágazatra érvényes, hogy az tud a piacon megmaradni, aki exportra termel, versenyképes terméket állít elő nemcsak Magyarországon, hanem EU-ban és a világpiacon is, és a fajlagos előállítási költsége egyre alacsonyabb az automatizációnak köszönhetően. Aki nem áldoz a fejlesztésre, az biztosan lemarad, és nem tud versenyképes áron termelni. Ezt többnyire saját erőből kell megoldani. A kockázat közös mind integrátori, mind termelői és beszállítói oldalon.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának az idei év januárja óta tartó esése, bár lassuló ütemben, de tovább folytatódott: az elmúlt 4 hét alatt további 3%-ot csökkent....
Egy évesek lettünk! Nézze meg köszöntő videónkat!... Örömmel és büszkén tudatjuk, hogy egy évesek lettünk! :-) Eseménydús volt ez a 12 hónap. Sokat dolgoztunk a Magro.hu-n azért, hogy Önök egyre jobb sz...
Merre tart a búza ára? A májusi csapadékos időszak jó hatással volt a gabonákra, így a közepesnél jobb lehet az idei búzatermés. A várakozások szerint nem elképzelhetetlen, ...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának esése, egy kis megtorpanás után, a 23. héten tovább folytatódott: február közepe óta 9%-ot csökkent. Úgy tűnik, a gazdák eltöké...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon már nagyon érződik, hogy közeleg az aratás. Egymás után lépnek piacra azok a termelők, akik még rendelkeznek tavalyi kukoricával, hogy „kisöp...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...