Az elmúlt időszak őrült kánikulája, illetve a kiszámíthatatlan időjárás nem kedvez a növényeknek, ráadásul a kertészek feladatát is megnehezíti. Az aszály miatt a legnagyobb feladatot az öntözés jelentette. Ahogy esett némi csapadék, lassan kiskertünkben utat tört magának a gaz. Mire érdemes júliusban odafigyelni? Mit lehet még last minute elültetni? Íme a legfontosabb ránk váró kerti munkák.
Tilos például a füvet nyári időszakban este öntözni! A felmelegedett talaj a vizet nagy intenzitással elkezdi kipárologtatni, és ezzel a gombás fertőzéseknek teremt ideális körülményeket. Júliusban a fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb és 4-5 centi alá ne menjünk a legmelegebb hetekben, hogy elkerülhessük a szálak kiszáradását és a pázsit sárgulását. A korábban kiszáradt foltokat ne most pótoljuk, mivel a magokból ilyenkor jóval kevesebb hajt ki.
1. Ritkábban, de alaposabban öntözzünk!
A július az egyik legmelegebb hónap, és bár most sok helyen egészen jelentős csapadék érkezett, alapvetően ez a hónap inkább aszályosnak számít a szakemberek szerint, ezért ügyelnünk kell rá, hogy a talaj soha ne száradjon ki. Ez nagy kihívást jelenthet minden kertész számára. A profi kertészek legtöbbször a korai órákban, a hajnali napsütésben locsolnak, mivel így napközben van ideje párologni a földnek. Sokan öntöznek este, bár ez kevésbé jó megoldás, mivel gyakori lehet a gombásodás.
A nedvesség megőrzésének érdekében tuti tipp lehet, ha a locsolás mellett mulcsot szórunk a növények töve köré.
2. Ügyeljünk a pázsitra is!
Az egészségesebb gyep érdekében tanuljunk meg mélyebben és ritkábban öntözni! – figyelmeztet a hellovidek.hu. Elég hetente egyszer vagy kétszer, de akkor alaposan! A mennyiség természetesen változhat a helyi időjárási viszonyoktól, a talajtípustól, a fűfajtól függően is. Ha ritkán és mélyen öntözzük, akkor a fű gyökerei mélyebben kezdenek el nőni a talajban.
Fontos szabály, hogy csak kánikulában, akkor is a legnagyobb hőségben (35 fok környékén) szabad naponta locsolni a gyepet, de ilyenkor is inkább csak a homokos talajon!
A néhány perces „kutyafuttában” locsolás nem öntözés, de a másik végletbe sem szabad esni, hogy vízben álljon a kert. Figyeljünk arra, hogy csak annyi vizet öntözzünk ki, amit elbír a talaj, és ami fel tud száradni a következő locsolás előtt. Számos gyom kedveli az állandó, nedves környezetet. Ilyen az egynyári perje és a muharfélék is, amelyek augusztusban rendre elfertőzik a kertet.
3. Gyomirtás, gereblyézés
Nagyobb esők után, vagy ha többet locsolunk, természetesen a gazok, gyomok is hamarabb nőnek ki a kertben, amikért érdemes rendszeresen kihúzni, hogy ne fajuljon el a helyzet. A gyomláláson kívül a gereblyézést se felejtsük le, amivel felfrissíthetjük a talajt.
4. Tűző napsütés: védjük kertünket és védjük magunkat!
Nagyon fontos, hogy ügyeljünk a növények fényigényére, és mivel ilyenkor nagyon erős lehet a napsugárzás, jó, ha az ablakban vagy a teraszon, erkélyen tartott növények nem érintkeznek közvetlenül a déli órákban napfénnyel, hanem félárnyékos helyre tudjuk őket tenni. Amire érdemes még figyelni, hogy locsoláskor ne közvetlenül a növényre öntsük a vizet, hanem a cserép alá helyezett tálkába.
5. A veteményesben sem áll meg az élet
A következő növényeket még bátran elvethetjük, ha augusztusban szeretnénk még szüretelni: csemegekukorica, bab, retek, cékla, fehérrépa, sárgarépa, őszi saláta, kelkáposzta és spenót. Érdemes arra gondolni, hogy egy kis területű kert is képes szép mennyiségű termést hozni, csak oda kell figyelni a benne lévő növények gondozására.
6. Itt az ideje a paradicsom kacsozásának is
A termésnövelés érdekében a kacsozást elsősorban a folyton növő paradicsomoknál érdemes elvégezni. Ez azért fontos, mert a segítségével nagyobb termést érhetünk el, ugyanis a paradicsombokor nem burjánzik el olyan könnyedén, alakíthatjuk a növény formáját.
A legmagasabban növő virágot soha ne metsszük le, mivel ha megtesszük, akkor a növény nem fog tovább felfelé nőni, sokkal bokrosabb lesz, a terméshozam visszaesik.
7. Természetes tápanyag-utánpótlásról is gondoskodjunk!
Kiskertünkben természetes trágyázási megoldás lehet, ha csalánt áztatunk vízbe, majd egy hét elteltével ezzel öntözzük a növényt. De ha nincs időnk bajlódni ezzel, akkor már többféle, hasonló technológiával készített tápoldat is beszerezhető az árudákban. Ezek a növényi kivonatok is csodákat tudnak művelni.
8. Lassan esedékes a zöldmetszés is
A csonthéjas gyümölcsöknél (cseresznye, meggy, korai szilva és kajszi) a szüret végeztével, úgy július végéig, a téli metszéshez hasonló volumenű beavatkozás a zöldmetszés. A periferiális részek ritkításával gondoskodhatunk a fák belsejének kedvezőbb fényviszonyairól, ez egyben növeli a korona belsejének generatív aktivitását, azaz a termőrészek vitalitását is.
Az őszibarack esetében a tervezett szüret előtt 3 héttel szabadítsuk ki a fejlődő gyümölcsöket az árnyékból a jobb gyümölcsszíneződés érdekében, valamint július végén célszerű a katlankorona belsejéből a sűrűsítő, befelé növő hajtásokat eltávolítani.
9. Újra támadnak a meztelencsigák
Akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, de a vastag, húsos levelű növényeket, a gumókat, a gyökereket imádja a legjobban. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal lépjünk (rá), bár nagyon nem mindegy, hogyan védekezünk ellene!
A legegyszerűbb és legtermészetesebb védekezés ellenük, hogy menjünk ki este a kertbe, és zseblámpa fényénél vagy a reggeli szürkületben gyűjtsük össze őket. Dobáljuk bele egy sós vízzel teli vödörbe, ott gyorsan elpusztulnak. Sokan a földterületen is sóznak, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt a földnek is roppant káros – ezt senkinek sem ajánljuk. További meztelencsiga-ölő módszerről itt olvashatsz!
10. A tetvek ellen is muszáj védekezni
Legnagyobb számban ilyenkor júliusban a levéltetvek különböző fajai támadják meg a növényeket, ezeknek egy év alatt akár 10-12 nemzedéke is kialakulhat.
A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetőek meg először. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem mind lehet hatékonyan védekezni. Ha mégis igen, akkor természetes módon, erről korábban részletesen itt írt a hellovidek.hu!
