Márciusban indul a műhold, ami előtt nem maradhat titokban sehol a Földön, hol van jelentős metánkibocsátás. Az Environmental Defense Fund (EDF) környezetvédelmi szervezettel, valamint a mesterséges intelligenciával ered a metánkibocsátás nyomába a Google. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint az ipari forradalom óta bekövetkezett felmelegedés csaknem 30 százalékáért a metán a felelős. […]
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) átfogó élelmezési és klímavédelmi akciótervet mutatott be a világszervezet idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28), az Egyesült Arab Emírségek egyik városában, Dubajban. A célok között szerepel, hogy 2025-ig 150 millióval csökkentsék az éhező emberek számát, és 2030-ig megállítsák mindenütt az erdőirtást és az illegális halászatot. […]
A Nature Climate Change című folyóiratban 2023. március elején közzétett tanulmány szerint a jelenlegi táplálkozási szokások megtartása esetén az élelmiszerfogyasztás önmagában elég lesz ahhoz, hogy a felmelegedés meghaladja éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülésére a párizsi klímamegállapodásban megszabott ideális 1,5 Celsius-fokot, és megközelítse a 2 Celsius-fokos felső határértéket. […]
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez, amelynek tagjai önként vállalják: 2030-ra az emberi tevékenységből származó metánkibocsátásukat 30 százalékkal csökkentik a 2020. évi szinthez képest. […]
Fizetni kellene egy új tervezet szerint Új-Zélandon a mezőgazdasági kibocsátások után. Így próbálnák meg visszafogni az ország egyik legnagyobb üvegházhatású gázforrását, a sokat böfögő juh- és szarvasmarha-állományt. Ha bevezetnék, ez lenne az első olyan ország a világon, ahol a gazdák fizetnének az állattartásból származó gázkibocsátásokért – közölte a helyi környezetvédelmi minisztérium. […]
A klímaváltozás legfontosabb kérdéseiről beszélt dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője, aki Áder János köztársasági elnök podcast beszélgetésének vendége volt. Az intézmény előrejelzései óriási segítséget jelentenek a gazdák számára, azonban a klímaváltozás ezeket az előrejelzéseket is kétségessé teheti. Idén tavasszal, április és május környékén jóval hűvösebb volt, mint az elmúlt 20 évben. Ezzel szemben a Sarkvidéken jóval melegebb van, mint eddig valaha. Az éghajlatváltozás a jövőben pedig egyre nagyobb hatást fog gyakorolni az emberiségre és a mezőgazdaságra is. […]
Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri szén-dioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.
A talaj szénforgalma a növények levegőből történő szén-dioxid-felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, amely egyúttal csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét – ez a folyamat a szénmegkötés. […]
A szarvasmarhák algával való etetésével az üvegházhatású gázok kibocsátása 82 százalékkal csökkenthető, derült ki egy új tanulmányból. Ez egészségesebb környezetet, fenntarthatóbb marhahúsételeket – így hamburgereket is – jelenthet a jövőre nézve. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak eredményei biztató lehetőséget jelentenek az állatállomány fenntartható termeléséhez az egész világon.
Ermias Kebreab professzor szerint megalapozott bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy a szarvasmarhák étrendjébe kevert tengeri moszat hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázokat, és a hatékonysága az idő múlásával sem csökken. Ez segíthet a gazdálkodóknak a világ táplálásához szükséges marhahús- és tejtermékek fenntartható előállításában. […]