A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.
13 fajta alkotja a világ élmezőnyét, a világ ültetvényeinek harmadán termelve. Érdekes látni, hogy bizonyos országok preferenciája, nagy szerepe (Kína) milyen magaslatokba repíthet egy-egy fajtát (Kyoho, Red Globe). Az is izgalmas és régóta jellemző tény, hogy regionálisan vezetőnek lenni (Garnacha tinta, Trebbiano Toscana), de akár mindenütt szerepet vállalni (Cabernet sauvignon, Sauvignon blanc) egyaránt sikeres fajtastratégia lehet.
10 ezer, 33, 50, 13
Az OIV közlése szerint a világban számon tartott 10 ezer szőlőfajta közül 33 fajta tőkéi borítják az ültetvények 50 százalékát. Közülük pedig mindössze 13 uralja a parcellák több mint harmadát. A magyarmezogazdasag.hu által készített összeállítás ezt a top 13-at járja körül.
A Kyoho kékbogyójú csemegeszőlőt 2017-ben 365 ezer hektáron termesztették, ezzel ez a világ legelterjedtebb fajtája.
Az 1930-as években állították elő Japánban a Centennial és az Ishiara Wase, vagyis egy labrusca- és egy vinifera-fajta keresztezésével. Szülőhazájában már 1994-ben a legelterjedtebb csemegeszőlő volt, manapság viszont ültetvényeinek több mint 90 százaléka már Kínában található. Népszerűségét feltételezhetően édes ízének és óriási, lila bogyóinak (12-14 g) köszönheti, melyek gibberellinsavas kezeléssel mag nélkülivé is tehetők. Láthatólag bogyórepedési hajlama, illetve rövid pulton tarthatósága sem csökkenti az iránta mutatott telepítési kedvet.
A Cabernet franc és a Sauvignon blanc „szerelemgyereke”
A 2017-es listán ezüstérmes Cabernet sauvignont talán nem kell bemutatni senkinek. A Cabernet franc és a Sauvignon blanc „szerelemgyereke” ma már nemcsak Bordeaux, de szinte minden vörösbortermő vidék jelentős fajtája. Egyes borvidékeken megelőzi ugyan a Merlot, a Grenache vagy a Syrah, de összterületét illetően (341 ezer hektár) kiérdemli a második legelterjedtebb fajta címét. Fő termesztői Kína (!), Franciaország, Chile, az Egyesült Államok, Ausztrália stb. De még a konzervatív fajtahasználatú Spanyolországban is az első öt vörösborszőlő-fajta egyike.
A harmadik helyezett Sultanina – hazánkban talán ismertebb nevén Thompson Seedless – már csökkenő tendenciát mutat területileg.
Nevét az ottomán szultánokról kapta
A 273 ezer hektáron termesztett fajtát több célra is használják, aszalva, de mag nélküli csemegeszőlőként is jól ismert. Bár története a Közel-Keletre vezet, hiszen nevét is az ottomán szultánokról kapta, de 21. századi fontos termesztője éppen az Újvilág. Törökországi, iráni, iraki, afganisztáni, pakisztáni területei is jelentősek, de Kalifornia fő mazsolaszőlőjeként a 2000-es években Észak-Amerikában több mint 80 ezer hektárral büszkélkedhetett.
Stabilan őrzi területeit a negyedik helyre került Merlot, hiszen jelentősen nem növekedett, de nem is csökkent elterjedése (266 ezer hektár). A talaj iránt igényes bordeaux-i fajtát a 18. század óta említik. Kicsit korábbi éréséből fakadóan a hűvösebb tájakon előnyt élvez a Cabernet-khez képest, kiváló minősége megkérdőjelezhetetlen. A 2017-es kimutatás szerint 37 országban van jelen, a világ összes szőlőterületének 3 százalékát ez a fajta borítja.
231 ezer hektárral az ötödik helyen
Talán most lehetünk tanúi a Tempranillo nemzetközi fajtává válásának, hiszen intenzíven növekvő területeivel (231 ezer hektár) már az ötödik helyen jár.
El kell azonban ismerni, azért még továbbra is Spanyolország a fő otthona, hiszen ültetvényeinek közel 90 százaléka itt található. Mediterrán, napsütötte-meleg tájakon érzi leginkább jól magát, így egyelőre csak 17 országban találkozhatunk parcelláival.
A hatodik legelterjedtebb fajta, az Airen (218 ezer hektár) uralja Spanyolország szőlőterületeinek 22 százalékát. Más országban meg sem találjuk. Rossz nyelvek szerint sokáig ő „felelt” a spanyol borfeleslegért, illetve az ország túltermeléséért. Ennek ismeretében fontos tény, hogy már évtizedek óta rendre csökkennek a területei, a világ fajtalistáján lassan, de biztosan csúszik lefelé. A szőlő felhasználása többrétű: tömegborok mellett párlatként is találkozhatunk vele, utóbbi változata avinált borokban (portóik, sherryk) kerül felhasználásra.
41 országban termesztik
A top 13-as lista közepén egy igazi „adu ászt”, a Chardonnay-t találjuk, amelyet 41 országban összesen 210 ezer hektáron termesztenek.
Fő híveit Francia-, Olasz- és Spanyolországban, illetve az Egyesült Államokban találjuk. Nemcsak elterjedtsége, de feldolgozásának sokszínűsége okán is bátran nevezhetjük a legvilágibb világfajtának, avagy „the most international variety”-nek.
A világfajtává válás, az Újvilág fejlődésének szép példája a nyolcadik helyezést elérő Syrah. Ausztrál sikertörténete nyomán ma már 31 országban termesztik (köztük hazánkban is). Sokaknak talán nem is őshazája, a Rhone-vidéke, hanem második otthona, a déli félteke ugrik be neve hallatán elsőre. Területi növekedését tekintve bizton nevezhetjük az utóbbi évtizedek legsikeresebb vörösborszőlő-fajtájának, hiszen az 1950-es években még mindössze 1600 hektárnyi ültetvénye virított Franciaországban, ezt sikerült 2009-re megsokszoroznia. Még újvilági sikereit leszámítva is szép teljesítmény, hogy csak „anyaországában” közel 70 ezer hektáron terem.
A top 13-ban helyet kapott még egy csemegeszőlő-fajta, szintén nagy kínai volumenének köszönhetően.
Amerikában nemesítették, de ültetvényeinek 91 százaléka Kínában található
A Red Globe-ot napjainkban 159 ezer hektáron termesztik, de elterjedése növekvő tendenciát mutat. Az 1950-es évek végén az Egyesült Államokban nemesített fajta máig népszerű hazájában és az Újvilágban, de ültetvényeinek 91 százaléka Kínában található.
A Garnacha tintát, avagy Grenache noirt még előkelő tizedik helye ellenére is inkább csak regionális fajtának nevezhetjük, hiszen máig is főként Franciahonban és Spanyolországban termesztik, e két ország birtokolja ültetvényeinek 87 százalékát. Helyi jelentősége, illetve az őt termesztő régiók konzervatív fajtahasználata továbbra is 150 ezer hektár feletti felületet eredményez, bár elterjedésének tendenciája csökkenő. Melegigényessége ellenére érdeklődésre tarthat számot a jövőben, hiszen jó szárazságtűrő, illetve kiválóan alkalmazkodik akár gyengébb talajokhoz is.
Kínában található (Fotó: Pixabay)
Szinte minden szőlőtermesztő országban megtalálni
A Loire völgyéből származó Sauvignon blanc-t ma már szinte minden szőlőtermesztő országban megtaláljuk, igazi világfajta.
Fő kedvelőjének Új-Zélandot tekinthetjük (több mint 20 ezer hektár), igaz, őshazájában, Franciaországban is harmadik a fehérborszőlő-fajták sorában. Kiváló minősége, jól felismerhető karaktere okán még hibái (rothadásérzékenység, óriási vigor) sem tántorítják el telepítőit, termesztőit.
Az egyik legősibb szőlőfajtának vélt Pinot noir nemcsak jelentős múlttal, de dicső jelennel is büszkélkedhet. Az egyik legnépszerűbb vörösborszőlő-fajta napjainkban, 112 ezer hektárjával épphogy csak kimaradt az első tízből. Jól alkalmazkodik a hűvösebb adottságokhoz, így nem véletlen, hogy fontos termesztői között tartjuk számon Németországot, Svájcot, de Magyarországot is.
A legnépszerűbb fajták sorát a Trebbiano Toscano zárja (111 ezer hektár).
A Grenace noirhoz hasonlóan itt is regionális fajtáról beszélhetünk. Olaszországban a helyi száraz fehérborok egyik fő alapanyaga, míg Franciaországban Cognac és Armagnac páratlan párlatainak fő alapanyagául szolgál. Utóbbi országban mindössze 7-9 százalékából készül alacsonyabb alkoholtartalmú bor, Bulgáriában pedig még csemegeként is fogyasztják.
