Kiöregednek a munkavállalók – gyümölcsszedő robot veszi át a feladatot tőlük

A Japán Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszer-kutatási Szervezet (National Agriculture and Food Research Organization – NARO) a Ritsumeikan Egyetemmel és az autóalkatrész-gyártó DENSO Corp.-nel együttműködve kifejlesztette egy olyan betakarító robot prototípusát, amely képes az emberrel azonos sebességgel gyümölcsöt szedni.
Japánban a gyümölcságazatban egyre csökken a munkavállalók száma, és a meglévő munkavállalók is egyre öregebbek. Ez a tény hívta életre a NARO, a Ritsumeikan Egyetem és a DENSO Corp. együttműködését, amely kiterjed az automatizálási technológiákra, a gyümölcsösök agrárrobotjaira és az automatizált műveletekhez optimális faalakok kutatási-fejlesztési projektjeire. Reményeik szerint ezáltal megvalósítható a gyümölcsösök munkaerő-megtakarító művelési rendszerének létrehozása. […]

Tovább…

„Digitális istálló”, avagy hogyan digitalizálható a gazdaság

Ha valaki akadályokba ütközik, amikor megpróbálja digitalizálni a gazdaságát, előfordulhat, hogy különböző típusú eszközöket kell megvizsgálnia, ki kell alakítania saját hálózatát, és – ahogy az egyik techrajongó kanadai gazda fogalmaz – el kell kezdenie másképp gondolni az adattechnológiákra.
Jesse Hirsh, digitális stratéga, aki egy kisgazdaságban él, úgy véli, hogy az agrárszektor a digitális modernizáció egyik legjelentősebb akadályával szembesül. Ugyanakkor ez kínálja a legnagyobb lehetőségeket is. […]

Tovább…

A1-ről az A2-re – a tőzsdén is tarolhat a „szupertej”

Az A2-es tej az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja. Az úgynevezett „szupertej” titka, hogy sajátos fehérjeszerkezete miatt kevésbé okoz emésztési panaszokat. A Debreceni Egyetem kutatói olyan szarvasmarhafajták feltérképezésébe kezdtek, amelyek ilyen tejet állítanak elő.
Magyarországon elsősorban A1-es, valamint A1-A2-es béta-kazein fehérje genotípusú tejet fogyasztunk, mivel az Európában és hazánkban is első számú tejelő szarvasmarhának számító holstein-fríz fajtájú tehén ilyen tejet ad. Az A1-es tej fogyasztóinál az emésztés során viszont béta-kazomorfin (BCM7) szabadul fel, amelynek lebontásához nem mindenki rendelkezik megfelelő enzimmel, így ez gyulladásos folyamatokhoz vezethet. […]

Tovább…

Napi 900 hektárt is képes bejárni a Szibériai Tigris

A Szibériai Tigrist, az Agrirobot új mezőgazdasági robotját idén már terepen tesztelik a fejlesztői, 2024-ben pedig piacra is kerülhet. A robot hibrid motoregységgel, valamint kényelmes rugózással van felszerelve, így akár 25 fokos emelkedővel is megbirkózik. Energiaellátásához napelemek is hozzájárulnak.
A mindössze 172X172 centiméter kiterjedésű robotot orosz tudósok fejlesztették a növénybetegségek elleni védekezés céljából – tudósít a Futurefarming.com írása nyomán a blog.syngenta.hu. […]

Tovább…

5 éven belül 20 milliárd dollárra nőhet a robotok és drónok piaca

A 2020-ra előrejelzett 7,4 milliárd dolláros forgalomról öt éven belül csaknem triplájára – 20,6 milliárd dollárra – növekedhet a mezőgazdasági robotok piaca a MarketsandMarkets előrejelzése szerint. A blog.syngenta.hu visszatekintett az elmúlt év legfontosabb robotikai és dróntechnológiai fejlesztéseire.
A kutatók szerint a mezőgazdasági egyre növekvő automatizáltsága a szakképzett munkaerő csökkenése, valamint az internet és GPS-alapú technológiák egyre szélesebb körű megfizethetősége miatt törhet előre. […]

Tovább…

Magyar kutatók aktív közreműködésével készült el a szikes talajok világtérképe

Az ELKH ATK Talajtani Intézet munkatársai hozzájárultak a szikesedés által érintett talajok világtérképének elkészítéséhez. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség a közelmúltban kezdeményezte a szikesedés által érintett talajok egy négyzetkilométeres felbontású világtérképének az összeállítását. A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása. […]

Tovább…

Újrázott a méhészelnök, megkérdeztük tőle, mire számíthat az ágazat

Ismét a pestszentlőrinci Bross Pétert választották meg az Országos Magyarországi Méhészeti Egyesület elnökének. Telefonon hívtuk fel a szakembert, akit arról kérdeztünk, milyen kihívások és feladatok megoldására készül a szervezet élén. Az elnök elmondta, milyen lépéseket és intézkedéseket terveznek azért, hogy a magyar méhészet az idei nehéz szezont követően minél több segítséget kapjon. […]

Tovább…

Európai vezetői szerepben a magyar kutatónő

Az ökológiai gazdálkodási mozgalmak meghatározó európai ernyőszervezete, a több mint 200 tagszervezettel rendelkező IFOAM Organics Europe az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét, Dr. Drexler Dórát választotta meg egyik alelnökének a június 30-i közgyűlésén. A szervezet tagjai lefedik az ökológia gazdálkodás teljes rendszerét a mezőgazdasági termelőktől, feldolgozóktól, kereskedőktől, tanúsítóktól, szaktanácsadóktól, kutatóktól kezdve egészen a fogyasztói érdekképviseleti testületekig. […]

Tovább…