Újdonság

Új dékán vezeti a debreceni agrárkart

Újdonság

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember 7 év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra. Élelmiszermérnökként diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa lett. Közben tanárképzőt és jogi egyetemet is végzett, amit követően az Élelmiszerek EU-harmonizációs munkacsoportjához került. 33 évesen lett a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2006-ban, 10 közép-kelet-európai ország EU csatlakozása után elsőként és egyetlenként került be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgatótanácsába, ahol hamarosan alelnöki, majd elnöki megbízatást kapott. […]

Tovább…

A mezőgazdaságban is érdemes figyelni a magyar mikroszenzoros felfedezésre

Technológia

Egy magyar kutatás szerint a lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye alapján az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A felfedezés lényege, hogy a lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására. […]

Tovább…

Megtudhatja, melyik darázsfaj mennyire veszélyes

Újdonság

Magyarországon nagyjából 10 ezer faj képviseli a hártyásszárnyúakat (Hymenoptera), azaz a darazsakat, hangyákat és méheket magába foglaló rovarrendet, világszinten pedig 150 ezernél is több fajukat írták már le. A hazai hártyásszárnyúak 90 százaléka különféle darázs, ám közülük mindössze 20 faj tartozik abba a társas életmódú, hírhedt csapatba, amely miatt a darázs népszerűtlen. A többi darázs magányos, vagyis nem társas életmódú, ezek többsége igazi szörnyetegnek számít. Különleges, új szakkönyvet adtak ki a darazsakról, amiből megtudhatja, melyik darázsfaj mennyire veszélyes az emberre. […]

Tovább…

Új magyar traktor készül Jánoshalma határában

Mezőgazdasági gépek

Ismét magyar építésű traktort fejleszt a hazai agrárgépszakma. A Dutra hagyományaira épülő, korszerű, 50-80 lóerős hazai mezőgép már túl van a próbaüzemen. A két prototípus gép jól vizsgázott, és már rendelkezésre áll 6 darab műszaki vizsgával ellátott erőgép Bács-Kiskun megyében. Az emissziós normák változása miatt még motorcserére lesz szükség, jelenleg pedig a Kubotával tárgyalnak arról, hogy milyen lesz a következő motor. A takarékos üzemeltetésű, könnyen kezelhető és javítható, egyszerű felszereltségű traktort a jánoshalmi Renner Tamás okleveles gépészmérnök tervezte meg, a legendás Dutra traktor hagyományaira építve. Az 50 és 80 lóerős Renner-traktorok 4, azonos méretű keréken közlekednek. A szerkezet megépítése így […]

Tovább…

Új programok, képzések és segítség a fiatal gazdáknak

Agrártámogatások

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége közös sajtóreggelin tájékoztatott a két szervezet között már meglévő, és a 2019-ben újonnan bevezetésre kerülő együttműködésekről, amelyek legfontosabb része a nemzedékváltást támogató programcsomag. Idén ősszel indulhat az “Apró léptekkel” és az „Így neveld az álmaidat” program. […]

Tovább…

Elég rossz hír, hogy vastagabb levelet növesztenek a növények

Újdonság

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak a Washingtoni Egyetem kutatói szerint komoly következményei lehetnek. Felfedezték ugyanis, hogy a vastagabb levelek erősíthetik a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében. […]

Tovább…

Új magyar eljárást fejlesztettek ki a burgonyavírus ellen

Szántóföld

Olyan módszereket fejlesztettek ki Magyarországon, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani. A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriuma komoly eredményt ért el: a fejlesztésekkel csaknem 90 százalékos vírusmentességet tudnak elérni M vírus, illetve közel 70 százalékos hatékonyságot S vírus fertőzöttség esetén. […]

Tovább…