Valóság, nem varázslat: 24 óra alatt lesz hígtrágyából ideális alomanyag, ami a tejhozamra is kedvező hatású

Közel 50 vendég előtt tartottak szakmai napot hígtrágya kezelés és -kijuttatás témában Szolnokon. A rendezvényt Tóth Éva, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a cég 90 éves tapasztalatával segít a gazdáknak a hígtrágya kezelésében. Legyen szó akár az eszközökről, a homogenizálásról, a szeparálásról vagy a kijuttatáshoz kapcsolódóan az öntözőgépek, a tartálykocsik és az adapterek választékáról, minden helyzetre van megoldásuk. Az egyik különösen izgalmas téma: egy speciális berendezés segítségével, biológiai úton, 24 óra alatt, hígtrágyából kiváló tulajdonságokkal rendelkező alomanyag létrehozása. […]

Tovább…

Kegyeletsértő vagy logikus a jövő egyik komposztálási technikája?

Az élet számos területén terjedőben vannak az olyan alternatív megoldások amelyek kevésbé környezetterhelőek a hagyományosokhoz képest. Ebből még a halál sem maradhat ki. Az Amerikai Egyesült Államokban egyre többen érdeklődnek a konvencionális temetkezési módok (temetés, hamvasztás) helyett a komposztálás új lehetőségei iránt. Ezeknél a holttesteket a baktériumok és gombák bontják le természetes folyamatokkal. […]

Tovább…

Halvadász és remek úszó a 2020-as Év Emlőse

A Vadonleső Program 7 éve választja meg, melyik állat lesz az Év Emlőse Magyarországon. A címet 2020-ban az európai vidra (Lutra lutra) nyerte el. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya miatt remek úszó. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, a tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei. Ezek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak neki. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható a fokozottan védett emlős, melynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. […]

Tovább…

Budapesten fejlesztik az európai mezőgazdasági innovációs tudástárat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet vesznek részt az első EURAKNOS műhelymunkában, amely a már létező 29 tematikus hálózat jelenlegi tudását és jó gyakorlatait összegyűjtve segíti az unió mezőgazdasági témájú tudásáramlását. A tematikus hálózatok speciális részei a Horizont 2020 nevű uniós többszereplős projekteknek, amelyek egy adott témában (baromfitenyésztés, növényvédelem, gyümölcstermesztés, erdészet stb.) a meglévő tudást és jó gyakorlatokat összegyűjtve, könnyen hozzáférhető formában teszik elérhetővé a mezőgazdasági termelők, erdészek, tanácsadók és az agrárszektor egyéb szereplőinek. […]

Tovább…

Új dékán vezeti a debreceni agrárkart

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember 7 év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra. Élelmiszermérnökként diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa lett. Közben tanárképzőt és jogi egyetemet is végzett, amit követően az Élelmiszerek EU-harmonizációs munkacsoportjához került. 33 évesen lett a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2006-ban, 10 közép-kelet-európai ország EU csatlakozása után elsőként és egyetlenként került be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgatótanácsába, ahol hamarosan alelnöki, majd elnöki megbízatást kapott. […]

Tovább…

A mezőgazdaságban is érdemes figyelni a magyar mikroszenzoros felfedezésre

Egy magyar kutatás szerint a lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye alapján az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A felfedezés lényege, hogy a lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására. […]

Tovább…

Megtudhatja, melyik darázsfaj mennyire veszélyes

Magyarországon nagyjából 10 ezer faj képviseli a hártyásszárnyúakat (Hymenoptera), azaz a darazsakat, hangyákat és méheket magába foglaló rovarrendet, világszinten pedig 150 ezernél is több fajukat írták már le. A hazai hártyásszárnyúak 90 százaléka különféle darázs, ám közülük mindössze 20 faj tartozik abba a társas életmódú, hírhedt csapatba, amely miatt a darázs népszerűtlen. A többi darázs magányos, vagyis nem társas életmódú, ezek többsége igazi szörnyetegnek számít. Különleges, új szakkönyvet adtak ki a darazsakról, amiből megtudhatja, melyik darázsfaj mennyire veszélyes az emberre. […]

Tovább…

Új magyar traktor készül Jánoshalma határában

Ismét magyar építésű traktort fejleszt a hazai agrárgépszakma. A Dutra hagyományaira épülő, korszerű, 50-80 lóerős hazai mezőgép már túl van a próbaüzemen. A két prototípus gép jól vizsgázott, és már rendelkezésre áll 6 darab műszaki vizsgával ellátott erőgép Bács-Kiskun megyében. Az emissziós normák változása miatt még motorcserére lesz szükség, jelenleg pedig a Kubotával tárgyalnak arról, hogy milyen lesz a következő motor. A takarékos üzemeltetésű, könnyen kezelhető és javítható, egyszerű felszereltségű traktort a jánoshalmi Renner Tamás okleveles gépészmérnök tervezte meg, a legendás Dutra traktor hagyományaira építve. Az 50 és 80 lóerős Renner-traktorok 4, azonos méretű keréken közlekednek. A szerkezet megépítése így […]

Tovább…