Szén nanocsövekkel vizsgálták, hogyan reagálnak a növények a stresszre

Szén nanocsövekből készült szenzorok elhelyezésével pontosan nyomon tudják követni, hogyan reagálnak a növények a különféle stresszhelyzetekre. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói kifejlesztettek egy módszert, amivel megfigyelhetik és mérhetik azt, hogy a növények milyen válaszreakciókkal élnek a különféle stresszhelyzetekre. A sérülésekre, a fertőzésekre és a fényártalmakra adott válaszokat a növények leveleibe ágyazott szenzorokkal mérték meg. A nanocsövek képesek észlelni és jelenteni a növények által használt vészjelzéseket. […]

Tovább…

Valóság, nem varázslat: 24 óra alatt lesz hígtrágyából ideális alomanyag, ami a tejhozamra is kedvező hatású

Közel 50 vendég előtt tartottak szakmai napot hígtrágya kezelés és -kijuttatás témában Szolnokon. A rendezvényt Tóth Éva, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a cég 90 éves tapasztalatával segít a gazdáknak a hígtrágya kezelésében. Legyen szó akár az eszközökről, a homogenizálásról, a szeparálásról vagy a kijuttatáshoz kapcsolódóan az öntözőgépek, a tartálykocsik és az adapterek választékáról, minden helyzetre van megoldásuk. Az egyik különösen izgalmas téma: egy speciális berendezés segítségével, biológiai úton, 24 óra alatt, hígtrágyából kiváló tulajdonságokkal rendelkező alomanyag létrehozása. […]

Tovább…

Kegyeletsértő vagy logikus a jövő egyik komposztálási technikája?

Az élet számos területén terjedőben vannak az olyan alternatív megoldások amelyek kevésbé környezetterhelőek a hagyományosokhoz képest. Ebből még a halál sem maradhat ki. Az Amerikai Egyesült Államokban egyre többen érdeklődnek a konvencionális temetkezési módok (temetés, hamvasztás) helyett a komposztálás új lehetőségei iránt. Ezeknél a holttesteket a baktériumok és gombák bontják le természetes folyamatokkal. […]

Tovább…

Halvadász és remek úszó a 2020-as Év Emlőse

A Vadonleső Program 7 éve választja meg, melyik állat lesz az Év Emlőse Magyarországon. A címet 2020-ban az európai vidra (Lutra lutra) nyerte el. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya miatt remek úszó. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, a tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei. Ezek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak neki. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható a fokozottan védett emlős, melynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. […]

Tovább…

Budapesten fejlesztik az európai mezőgazdasági innovációs tudástárat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet vesznek részt az első EURAKNOS műhelymunkában, amely a már létező 29 tematikus hálózat jelenlegi tudását és jó gyakorlatait összegyűjtve segíti az unió mezőgazdasági témájú tudásáramlását. A tematikus hálózatok speciális részei a Horizont 2020 nevű uniós többszereplős projekteknek, amelyek egy adott témában (baromfitenyésztés, növényvédelem, gyümölcstermesztés, erdészet stb.) a meglévő tudást és jó gyakorlatokat összegyűjtve, könnyen hozzáférhető formában teszik elérhetővé a mezőgazdasági termelők, erdészek, tanácsadók és az agrárszektor egyéb szereplőinek. […]

Tovább…