Komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók a világszerte tapasztalható 30-50 százalékos takarmánydrágulás miatt. Az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik. Az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban – közölte a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Szerintük ekkora mértékű költségnövekedés nem tud eloszlani a termékpályák szereplői közt, így a tej és tejtermékek árai is emelkedni fognak.
Az ágazat olyan mértékű áremelkedéssel szembesült az utóbbi időben, amire korábban nem volt példa. Ennek oka többek közt, hogy a forintárfolyam sokat gyengült az euróval szemben. Ez azért számít, mert az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is nagyon sok importanyagot használnak fel. Ehhez jött még hozzá az, amire nem számítottunk, hogy a Magyarországon előállított termékek, különösen a gabonafélék és a kukorica ára, még nagyobb mértékben emelkedtek. A fehérjehordozók, mint például a szója, a repce vagy a napraforgó esetében gyakorlatilag 80-100 százalék volt az áremelkedés – sorolta Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője. A cég 2 ezer tehene 2020-ban 19,1 millió liter tejet adott, az idei várható mennyiség 20 millió liter – írta a Haon.hu.
Ekkora lehet az áremelkedés a takarmánydrágulás miatt
A tejtermelők költségnövekedése egyes vélemények szerint 30-50 százalék is lehet, de 30 egész biztosan megvalósul. Mivel 2021. március 31-el lezárult a tejtermelési kvótaév, új szerződéseket kötnek, és mindenkinek fontos érv, hogy tartós veszteséggel nem lehet tejet előállítani, tartalékkal pedig nem rendelkeznek a termelők. Már csak azért sem, mert hiába állnak több lábon, nem csak a tej, hanem a hús termelése is veszteséges volt az utóbbi időben.
Úgy vélem, jogos elvárás lenne a termelők részéről, hogy a nyerstej felvásárlási ára legalább 10-15 forinttal emelkedjen. Egyelőre nem látunk olyan állami intézkedéseket, amelyek támogatnák, kompenzálnák az ágazatot, vagy megállítanák a fenti folyamatokat – mondta Bodnár Lajos. A gazda arról is beszélt, hogy meglehetősen kaotikus, kiszámíthatatlan árak vannak a piacon. Az állattartók bajban vannak, és az a kérdés, mennyire tudják érvényesíteni az áraikban a növekvő költségeiket. Ez pedig sajnos elég kevéssé szokott sikerülni.
Globális folyamatok
– Nagy probléma, hogy az exportőrök külföldre viszik ki a magyar gabona nagy részét, mert ott jobb árat kapnak érte. Korábban arra panaszkodtunk, hogy a háttérfeldolgozás kapacitásai szűkösek, ez időközben megoldódott, de ugyanúgy viszik ki a gabonát. Már nem az a kérdés, hogy milyen áron tudjuk itthon megvenni, hanem hogy később lesz-e majd elég – közölte Bodnár Lajos. Hozzátette, hogy szerencsére az ő cégük maga termeli meg a szükséges takarmányt, még értékesíti is a felesleget. Az árak elszabadulásának okát csak találgatni lehet; valószínűleg nagyban közrejátszik az is, hogy Kína jelentős felvásárlásba kezdett a gabonák piacán. Itthon pedig az lehet a fő ok, hogy a megnövekedett feldolgozókapacitások a keresletet is megnövelték. Egy biztos: ma a kínálat jóval kisebb a keresletnél. Emiatt például a tejtermelésben kiemelten fontos kukorica tavaly óta a felével drágult.
Nem tudom megmondani, hogy mindez a boltokban mekkora árnövekedéssel járhat. Ezt a kereskedők fogják meghatározni, de úgy vélem, muszáj megjelennie a kiskereskedelemben is. Az általunk kívánatosnak tartott 10-15 forintos nyerstejáremelés mintegy 10-12 százalékot jelent és csak minimalizálja a veszteségeket, mert a költségnövekedés ennél lényegesen magasabb – összegezte az ügyvezető.
