Elhízást okoz az klórpirifosz növényvédő szer

Először igazolták, hogy egy vegyszer az anyagcserét megváltoztatva vezet túlsúlyhoz. A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint egy széles körben használt rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyosságot okozó egyik tényező. A probléma oka az Európai Unióban 2020 eleje óta tiltott növényvédő szer, a klórpirifosz. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsírszövetére. A Nature Communication folyóiratban közölt vizsgálat kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsírszövetben. […]

Tovább…

Újabb ok, amiért jobb vidéken élni, mint a városban

A fővárosi “hőszigethatás” megfigyelései és mérései szerint az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei. A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkben Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna meteorológus kiemelte: a klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hőszigethatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségi kockázatokat. […]

Tovább…

Igazi csodaszer a méhkenyér: kicsit drága, de olcsóbb a virágpornál és a méhpempőnél

Minden mézfajta rengeteg természetes és rendkívül értékes anyagot tartalmaz, így járulva hozzá az egészséges immunrendszer fenntartásához. Vannak azonban olyan kevéssé ismert méhészeti „melléktermékek”, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, bár egyre többet és egyre több fórumon hallani róluk.
A méhészeti ágazat valahogy túlélte a hosszan elhúzódó kora tavaszi fagyok okozta károkat, de bizonyos mézfajták nagyon megsínylették az időjárást, így alig van belőlük országosan, ezért pedig nagyon megemelkedtek az árak. Így járt az akác-, a hárs-, de a repceméz sem idén döntött csúcsot, ami a mennyiséget illeti, mert a minőségre szerencsére nem lehet panasz. […]

Tovább…

Túl nagy árat kell fizetnünk a Zöld Megállapodásért

Magyarország és a hozzá hasonlóan pesszimistán vélekedő uniós tagországok igazát látszik igazolni egy friss hatástanulmány. Azt vizsgálták, vajon milyen hatással járhat a bevezetni tervezett uniós politika, az úgynevezett Zöld Megállapodás (Green Deal)?
Az Európai Bizottság a Green Dealhez készíttetett hatásvizsgálata szerint az agrárium káros­anyag-kibocsátása harmadával sem kisebbedne 2030-ra – 20-35 százalékos szén-dioxid-mérséklést feltételeznek –, az elért csökkenés körülbelül fele pedig a világ más tájain jelenne meg. Ráadásul az öreg kontinensen előállított élelmiszer mennyisége csökken, míg az árak 50-80%-kal is emelkedhetnek. […]

Tovább…

Hatalmas a kereslet az állami ajándékmilliókból (is) épülő kerítések, kapuk iránt

A kertfelújítás vagy házépítés mérföldkő egy család életében, így egyáltalán nem mindegy, hogy az erre fordított anyagiak milyen minőséget eredményeznek. Így van ez az egyik legkevesebb nyilvánosságot kapó kerti munkával, magával a kerítésépítéssel is. Holott az idén meghirdetett új családi otthonteremtési támogatások között szerepel olyan tétel is, amely kifejezetten kerítéscserére vagy építésre is igénybe vehető.
Amennyire látványos díszítőelem egy kerítés az utcafronton, annyira hajlamosak vagyunk letudni a kert hátsóbb, eldugott részein. Milyen kerítések most a legdivatosabbak? Milyen anyagból, fából, fémből betonból építsük meg? […]

Tovább…

Sokkal hatékonyabb a dühös méhek mérge a szelídekénél

Az ausztrál Curtin Egyetem Élettudományi Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogy milyen viselkedési és ökológiai tényezők befolyásolják a méhek mérgének minőségét. Ez azért fontos szempont, mert a méhméreggel hatékonyan kezelhetők az olyan fertőző vagy degeneratív betegségeknek, mint az ízületi kopás (oszteoartritisz) vagy a Parkinson-kór. Dr. A vizsgálatból készült tanulmány szerint a kutatás nagy segítséget nyújthat az egészségügyi, illetve a méhtartásban dolgozó szakembereknek, ami fontos szempont, mert a méhméreg grammja 300 dollárba kerül. […]

Tovább…

A laborból kerülhet az asztalokra a mesterségesen hízott liba- és kacsamáj

Az egyre népszerűbbé váló húsmentes ételek mellé érkezhet hamarosan egy húsmentes májkülönlegesség, a foie gras. Egy francia startup, a Gourmey 2022-ben szeretné piacra dobni a magyarul hízott májként ismert ételt. A fejlesztés alapja a tojás. A kacsatojás őssejtjeit elkülönítik és ezek egy tápoldatban osztódni kezdenek, majd májsejtté alakulnak. Hosszú út vezetett odáig, hogy ízben és állagban is a lehető legjobban jobban hasonlítson az étel az eredetire: 600-szor kísérelték meg a kutatók, hogy elkészítsék a megfelelő változatot. […]

Tovább…

Bár átmeneti megoldás, jelentős előnyei vannak a sávos termesztésnek

A Wageningen Egyetem kutatói gazdálkodókkal együttműködve végeznek sávos termesztéses kísérleteket különböző növényfajokkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sávos művelésben a terméshozam megegyezik a monokultúrában termesztett növényekével, a munkaerő-szükséglet is ugyanakkora. Ugyanakkor ez az új termesztési módszer több hasznos rovart, illetve madarat vonz, amelyek segítenek a károsítók elleni küzdelemben.
A gazdáknak látniuk kell, hogy elhiggyék az előnyeit, mondta Dirk van Apeldoorn, aki a biodiverzitás témában kutat, és 2014 óta tanulmányozza a sávos művelési rendszert. A kísérlet eredményei meggyőzőek, így 2020-ban több mint húsz gazda – fele ökológiai gazdálkodást folytat – kezdte meg a sávos művelést, vagy bővítette annak a területét Hollandiában. […]

Tovább…