Már egy jó ideje szomjazik a kert. Egyre nagyobb területeken veszik át az uralmat a szikkadt, repedezett foltok. Ilyenkor mindenki öntözésbe kezd, próbálja menteni a növényeit a kiszáradástól. Ugyanakkor gondolunk-e például a madarakra, rovarokra vagy az utcai fákra, bokrokra is?
Idén nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg az aratás elejét jelző időszakban, Péter és Pál napjának környékén inkább a 30-35 fok a megszokott.
A szomjas madarak, rovarok bőszen dézsmálnak
Az egész kert szomjazik: nemcsak a kiszáradás jeleit mutató gyep, a leveleiket hervadva lógató bokrok, virágok, fák, hanem bizony az állatok is. A Szabad Föld kertjében most terem egy sor gyümölcs, ezeket pedig bőszen dézsmálják a madarak, rovarok.
Gyakran nem gondolunk bele, hogy sokszor azért teszik, mert ezekből jutnak vízhez. Amióta rendszeresen kirakunk egy nagyobb, de alig néhány centiméternyi vízzel teli tálat a kert távoli sarkába, kevesebb a madárkár. A szomszédban élő verébkolónia példányai jóval kisebb mértékben csipegetik és verik le a cseresznyét, meggyet a fákról, a rigók rendszeresen járnak inni és fürödni is a kis medencéhez.
Erényt kovácsolni a csöpögő csapból
Az idei télen kissé elfagyott a lap kertjének csapja, azóta is csöpög. Ki kellett volna cserélni, de valahogy nem jött össze, viszont érdekes darázsgyérítési eljárást adott a kezükbe.
A csepegő csap alatt néhány tenyérnyi méretben folyamatosan sáros a talaj, a darazsak pedig napközben rendszeresen odarepülnek és isznak.
Nos, amióta ezt felfedezték, nem másznak fel a padlásra a darázsirtó aeroszolos palackkal, hanem megvárják, amíg az itató környékére jön 5-6 rovar, s elég egy rövid célzott spriccelés a flakonból.
Kétnaponta hordanak ki egy-egy nagy vödör vizet az utcán lévő fák alá. Ha nem tennék, a fák úgy járnának, mint az ország legtöbb utcájában: a legintenzívebb növekedési szakaszban érné őket a szárazság okozta stressz.
Csak a háló segít
Az utóbbi években egyre durvább a kertjüket érő napsugárzás UV-tartalma. Legalábbis az látszik, hogy a korábban a sugárzást jól tűrő növények egy része most nem képes alkalmazkodni. Nemcsak a szobából, pincéből kivitt növények levelei sérülnek, hanem az évelőké is. Rendre megégett az árnyékliliom, sok cserje friss levele, de a tavaly ültetett meggy-, kajszi- és szilvafánk fiatal ágain bontott új levelek is sérültnek látszanak. A fóliasátorban neveltek közül néhány paradicsom- és paprikapalánta szintén megsínylette az elmúlt napokat.
Amíg néhány éve elég volt egy réteg zöld árnyékoló hálót a filodendronok, fikuszok fölé teríteni, ma már két réteg alatt is éri őket annyi UV-sugárzás, hogy megégjen egy pár levelük. De nincs más lehetőség, csak a háló segít – miként a kerti paradicsomok, paprikák is csak akkor állnak ellent a napégésnek, ha föléjük is kifeszítenek legalább egy réteget.
