Jó példákat hozott a természetvédelem, a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás összefogásáról a gyepes élőhelyek kezeléséről rendezett konferencia és bemutató Csákváron. A rendezvény a gyepes élőhelyek megőrzési lehetőségei, a kaszálás természetvédelmi irányelvei és a fészek- és vadmentés legújabb technológiai vívmányainak bemutatását tűzte ki célul. […]
A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is. […]
• Gólyafészek-tartókkal, hálózati átépítésekkel és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON vállalatcsoport csapata. A cég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a nemzeti parkok szakembereivel működik együtt a madárvédelmi beavatkozások kapcsán. Az újra hazánkba érkező gólyákat több mint 2 ezer 800 fészektartóval várják. […]
Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek. A túzok a világ legnagyobb tömegű röpképes madárfaja, mely 51 éve, 1971-ben kapta meg a legmagasabb szintű védelmet. A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett. […]
A hazai túzokállomány több mint egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Parkban él. A nemzeti park szakemberei repce- és lucernavetésekkel gondoskodnak a védett madarak téli táplálékáról. Dévaványa város Békés megyében, a Gyomaendrődi járásban található, a település környékén már a repce, lucerna és őszi gabonavetéseken tartózkodnak a túzokok. Ebben a térségben a nemzeti park igazgatóság szántóföldi művelésének meghatározó célja, hogy olyan élőhelyi struktúrát alakítson ki, amellyel minden évszakban élhető környezetet biztosít a túzokok számára. […]
Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta használatában. Ezért szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Az, hogy a hazai populáció mérete idővel mégis növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik tulajdonságának, a vizes élőhelyekre gyakorolt kedvező hatásnak köszönhető. […]
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások mentése. A Dévaványán található túzokvédelmi állomást még 1978-ban alapították, ez volt az első ilyen Európában. A túzokvédelmi munka során eddig megközelítőleg 900 madarat helyeztek vissza a természetbe. Ez azért is nagy dolog, mivel a magyar túzokállomány nagyjából 1500 egyedből áll. […]
Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állományainak téli tartási helyét építik fel. A projekt része a 2014-2020 között megvalósuló azon 92 természetvédelmi fejlesztésnek, melynek köszönhetően százezer hektáron javul Magyarország természeti állapota. […]