Repcét és lucernát vetnek a szakemberek a telelő túzokok etetésére

A hazai túzokállomány több mint egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Parkban él. A nemzeti park szakemberei repce- és lucernavetésekkel gondoskodnak a védett madarak téli táplálékáról. Dévaványa város Békés megyében, a Gyomaendrődi járásban található, a település környékén már a repce, lucerna és őszi gabonavetéseken tartózkodnak a túzokok. Ebben a térségben a nemzeti park igazgatóság szántóföldi művelésének meghatározó célja, hogy olyan élőhelyi struktúrát alakítson ki, amellyel minden évszakban élhető környezetet biztosít a túzokok számára. […]

Tovább…

Szigorúan korlátozzák a fényszennyezést a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Több mint 91 ezer hektárnyi védőövezetet jelöltek ki a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Nagy István agrárminiszter rendelete szerint a védőövezetekben az onnan feltáruló éjszakai csillagos égbolt láthatóságát veszélyeztető és az élővilágra káros hatással lévő fényszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében kültéri világítótest vagy fényforrás (beleértve a közvilágítást és a megvilágított vagy világító reklámfelületeket is) létesítése, telepítése vagy cseréje csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. […]

Tovább…

Visszaáll a több 1000 éves rend: bölények barangolnak az Őrségben

Európai bölényeket telepített az Őrségi Nemzeti Park egy 70 hektáros területre. A park vezetése több mint egy évtizeddel ezelőtt döntött úgy, hogy létrehoz egy, a természetes vadonhoz leginkább hasonlító területet és arra visszatelepíti az egykor itt élő európai bölény több példányát. Ezért az igazgatóság az elmúlt években megvásárolta a Kondorfa község határában található Hegy-völgy területet, amelynek zöme gyep, de tölgyes erdő és foltokban erdeifenyő is található rajta. A területen mélyfúrású kutat létesítettek, idén tavaszra pedig elkészült a teljes élőhely körül egy speciális, 5 ezer folyóméter hosszú, hét vezetékszálból álló elektromos kerítés is. […]

Tovább…

Egyre terjed Magyarországon a homokterületek új pestise

Egy eddig szinte ismeretlen inváziós fűfaj terjed Magyarországon. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják. A homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai vizsgálják. A homoki prérifű remekül tűri a taposást és a szárazságot is. […]

Tovább…

A bombatragédia helyén legeltethetnek az alföldi állattartók

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációja lehetővé tette, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterületet vegyenek bérbe a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák. A lőszermentesített területeket a telekalakítás után vonhatták művelésbe; a haszonbérbe adás folyamata pedig csak ezután indulhatott el. A lőszermentesítésre kijelölt területen összesen 40.720 darab feltételezett robbanószerkezetet vagy robbanótestet, és robbanótest-maradványt találtak meg és kezeltek. […]

Tovább…

Vizes élőhelyeket mentenek, és a húsuk is ízletes

Bár 100 évvel ezelőtt még közel 150 ezer bivaly volt Magyarországon, az agrárium gépesítése az állomány nagymértékű csökkenését hozta magával. A fajta fenntartásában fontos szerepe van a hazai Nemzeti Parkok igazgatóságainak. Az általuk kezelt területeken a bivalyok olyan feladatokat végeznek, amelyekre egyetlen gép sem volna képes. Jelenlétük és tevékenységük a kiterjedt vizes élőhelyek kezelése és fenntartása miatt kiemelkedően fontos. […]

Tovább…