A 2016. szeptember 1. és 2023. április 30. között megvalósítani kívánt projekt legfőbb célja a Felső-kiskunsági-puszták, a Felső-kiskunsági-tavak és a Kolon-tó környéki füves élőhelyek kezelését végző őshonos állatállomány tartásához szükséges infrastruktúra kialakítása, fejlesztése. […]
Bár a „címeres ökör” kifejezést manapság a kifejezetten buta emberre szokás használni, a megnevezés eredete a szürkemarhához köthető, az ökörnek nagyra nőtt, felfelé hajló szarva által alkotott alak formájára utal. Ez az állat hungarikum, a magyarság csúcsteljesítménye. A szürkemarha évszázadok óta velünk van, élelmet, tejet, munkát adnak, hasznot hajtanak az agrártársadalomban. […]
Magyarországon az őshonos szürkemarhát többnyire karám nélkül, nagy kiterjedésű területeken legeltetik. Az egyik nagy magántenyésztő munkáját segítő szaktanácsadók egy olyan informatikai, “a dolgok internete” (IoT – Internet of Things) rendszer kialakítását és tesztelését javasolták, amely lehetővé teszi az állatok mozgásának nyomon követését és adatok gyűjtését a gazdaság igényeinek megfelelően. […]
Nagy szerepet kapnak az őshonos magyar szürke szarvasmarhák és a házi bivalyok a gyepek természetvédelmi kezelésében. Jelenlétüknek és munkásságuknak köszönhetően olyan gazdag élővilágnak adhatnak otthont a Nemzeti Parkok, amilyen az évszázadokkal ezelőtt is megfigyelhető volt. Így történik ez a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és élővilágát, vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet. Ebben van szerepe a legelő állatoknak: tapossák a talajt, rágják a növényeket, karbantartják a területet. […]
A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állattartó telepére. A Békés megyei, telepről idén is a nemzeti park több részterületére szállítottak magyar szürke szarvasmarhákat a területek természetvédelmi kezelése céljából. Biharugrára 280 tinót, Szabadkígyósra 350 növendék üszőt, a Körös-ártérbe pedig további 96 szürkemarhát vittel ki tavasszal, a legeltetési szezon kezdetekor. Továbbá Dévaványa térségében 400 szürkemarha és 250 házi bivaly legelészett. […]
Hazánk genetikai sokféleségének megőrzése közös feladatunk, éppen ezért nagy felelősség és feladat hárul hazánk nemzeti parkjaira – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepének átadásán, hétfőn Dévaványán. […]
Már több 100 szürkemarha borjú született a hortobágyi téli szállásokon. 40 borjú érkezését különösen nagy várakozás övezi, ugyanis egy olyan, eddig példátlan tenyésztési program utódai ők, amely a legendás 60-as évek szürkemarha vérvonalát viheti tovább. Miután novemberben a gulyákat beterelték, azonnal ellésbe kezdtek az állatok – fogalmazott az InfoRádiónak a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember abban reménykedik, hogy a születendő borjak száma végül a 800-900-at is elérheti majd. […]
Megszülettek az első magyar szürke szarvasmarha borjak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Montág-pusztai állattartó telepén. November első hetében 3 bika- és 3 üszőborjú jött világra, december elején pedig megérkezett a századik utód. A Montág-pusztai telepen kívül a Kardoskút-Sóstói állattartó telepen folyik szürkemarha szaporítás, mindkét helyszínen mintegy 300 tehén alkotja a produktív állományt. A február végéig tartó ellési időszakban 200-nál is több szürkemarha borjú érkezésére számítanak. […]