Személyit is kapnak a mentett túzokcsibék Dévaványán

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások mentése. A Dévaványán található túzokvédelmi állomást még 1978-ban alapították, ez volt az első ilyen Európában. A túzokvédelmi munka során eddig megközelítőleg 900 madarat helyeztek vissza a természetbe. Ez azért is nagy dolog, mivel a magyar túzokállomány nagyjából 1500 egyedből áll.

A mezőgazdaságban dolgozók többsége jól tudja, mi a teendő, ha túzokfészket talál: azonnal riasztani kell a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársait, akik ezt követően felmérik a helyszínt. Amennyiben pedig a szakemberek úgy látják, hogy a tojó nem ül vissza a tojásokra, akkor azokat a túzokvédelmi állomásra szállítják. Itt mesterségesen kikeltik és felnevelik a csibéket – írta a Beol.hu.

Túzokcsibék egymás mellett - fotó: www.grosstrappe.at
Túzokcsibék egymás mellett – fotó: www.grosstrappe.at

A Dévaványa határában található létesítményben a túzokvédelmi állomás telepvezetője, Czifrák Gábor mesélt arról, hogy a túzok fokozottan védett faj, így a legmagasabb természetvédelmi besorolásba tartozik. Az ország minden pontjáról ide kerülnek be azok a tojások, melyeket végleg elhagy a túzoktojó. A madár a költési időszakban nagyon érzékeny a zavarásra. A legnagyobb gondot még mindig az emberi tevékenység okozza, a legtöbb fészket a mezőgazdasági munkák során találjuk – mondta a szakember a portálnak.

Így mentik a túzoktojást

Az elhagyott fészkek esetén a tojásokat szállítható inkubátorokba rakják, így rázkódásmentesen és a megfelelő hőmérsékleten utazhatnak az állomásra. Fertőtlenítés után megállapítják a tojások kotlottsági fokát, és ennek megfelelően járnak el. Az állomáson a tojás 28 napos időtartamáig az embriók percenkénti szívverését is mérik, melyet egyébként minden egyes tojásnál 2006 óta feljegyeznek.

Túzokfészek - különösen rossz helyen, egy frissen telepített burgonyatáblában - fotó: www.grosstrappe.at
Túzok fészke különösen rossz helyen, egy frissen telepített burgonyatáblában – fotó: www.grosstrappe.at

Így pontosan tudjuk azt, hogy milyen inkubációs időszakhoz milyen szívverés párosul. Ez azért lényeges, mert a keltetésnek 3 fázisa van, amelyekhez eltérő hőmérsékletet és páratartalmat kell biztosítani. Mindezt automatizált inkubátorokkal oldjuk meg. Minden tojás adatait feljegyezzük egy törzslapra. Ez lesz a csibék „személyi igazolványa” – mondta Czifrák Gábor.

Ez történik a kikelés után

Kikelés után a gondozónők tollakkal borzolják fel a csibék pihéit, hogy a hőháztartásuk beinduljon. Amint felszáradtak, ellátásuk 24 órás felügyeletet igényel. A csibéket frissen elkészített, többkomponensű takarmánnyal naponta hat alkalommal etetik. A fiatal madaraknak ráadásul a megfelelő fejlődés érdekében rengeteget kell mozogniuk a szabad környezetben. Ezután a fiókákat külső, homokkal borított csibenevelő fakkokban helyezik el. Megfelelő időjárási körülmények esetén a számukra fenntartott, elkerített lucernásba terelik őket. Legvégül pedig 10-12 hetes korukban kezdik meg a szabad természetbe való visszavadításukat. Ez az folyamat 3 hónapig tart. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a nevelt madarak beilleszkedjenek a vad túzokok közé.

Különlegességek a túzok világából

Czifrák Gábor elmondta, a madárnak olyan anatómiai sajátosságai vannak, amelyek közül néhányra még nem találtak magyarázatot. Ide tartozik a tollazat színváltása is. Amint egy madár tollát széthúzva nap éri, akkor az eredetileg rózsaszínes tollpúder 10 perccel később szürkévé változik. Érdekesség, hogy a túzoknak nem begye, hanem gyomorszerű szerve van. Továbbá a természetes nevelés érdekében előfordul, hogy a tojásokat még kikelés előtt visszahelyezik a fészekbe, hogy azokat a tojó keltse ki.

Dévaványával kapcsolatban korábban azt írtuk, hogy:

800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa közelében
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Újabb medve érkezett látogatóba Egy GPS jeladóval ellátott barna medve lépte át a szlovák-magyar határt a nemzeti park területén a napokban – jelezték szlovák szakemberek az Aggtelek...
4 évvel korábbi pályázatot fizetnek most ki Újabb kérelembeadási időszak vette kezdetét. Ezúttal a védett és őshonos állatokkal foglalkozók részesülnek támogatásban. Fontos, hogy kizárólag elekt...
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa kö... Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar...
Több területen is veszélyezteti a vadon élő állato... A természetvédők számára sokszor az alapvető, vagy az egyetlen anyagi forrást jelentették a turistáktól származó bevételek. Az ágazat a COVID-19 koro...
Taposással segítik a túzokokat és húst is adnak a ... Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó...
Repcét és lucernát vetnek a szakemberek a telelő t... A hazai túzokállomány több mint egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Parkban él. A nemzeti park szakemberei repce- és lucernavetésekkel gondoskodnak a vé...