Személyit is kapnak a mentett túzokcsibék Dévaványán

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások mentése. A Dévaványán található túzokvédelmi állomást még 1978-ban alapították, ez volt az első ilyen Európában. A túzokvédelmi munka során eddig megközelítőleg 900 madarat helyeztek vissza a természetbe. Ez azért is nagy dolog, mivel a magyar túzokállomány nagyjából 1500 egyedből áll.

A mezőgazdaságban dolgozók többsége jól tudja, mi a teendő, ha túzokfészket talál: azonnal riasztani kell a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársait, akik ezt követően felmérik a helyszínt. Amennyiben pedig a szakemberek úgy látják, hogy a tojó nem ül vissza a tojásokra, akkor azokat a túzokvédelmi állomásra szállítják. Itt mesterségesen kikeltik és felnevelik a csibéket – írta a Beol.hu.

Túzokcsibék egymás mellett - fotó: www.grosstrappe.at
Túzokcsibék egymás mellett – fotó: www.grosstrappe.at

A Dévaványa határában található létesítményben a túzokvédelmi állomás telepvezetője, Czifrák Gábor mesélt arról, hogy a túzok fokozottan védett faj, így a legmagasabb természetvédelmi besorolásba tartozik. Az ország minden pontjáról ide kerülnek be azok a tojások, melyeket végleg elhagy a túzoktojó. A madár a költési időszakban nagyon érzékeny a zavarásra. A legnagyobb gondot még mindig az emberi tevékenység okozza, a legtöbb fészket a mezőgazdasági munkák során találjuk – mondta a szakember a portálnak.

Így mentik a túzoktojást

Az elhagyott fészkek esetén a tojásokat szállítható inkubátorokba rakják, így rázkódásmentesen és a megfelelő hőmérsékleten utazhatnak az állomásra. Fertőtlenítés után megállapítják a tojások kotlottsági fokát, és ennek megfelelően járnak el. Az állomáson a tojás 28 napos időtartamáig az embriók percenkénti szívverését is mérik, melyet egyébként minden egyes tojásnál 2006 óta feljegyeznek.

Túzokfészek - különösen rossz helyen, egy frissen telepített burgonyatáblában - fotó: www.grosstrappe.at
Túzok fészke különösen rossz helyen, egy frissen telepített burgonyatáblában – fotó: www.grosstrappe.at

Így pontosan tudjuk azt, hogy milyen inkubációs időszakhoz milyen szívverés párosul. Ez azért lényeges, mert a keltetésnek 3 fázisa van, amelyekhez eltérő hőmérsékletet és páratartalmat kell biztosítani. Mindezt automatizált inkubátorokkal oldjuk meg. Minden tojás adatait feljegyezzük egy törzslapra. Ez lesz a csibék „személyi igazolványa” – mondta Czifrák Gábor.

Ez történik a kikelés után

Kikelés után a gondozónők tollakkal borzolják fel a csibék pihéit, hogy a hőháztartásuk beinduljon. Amint felszáradtak, ellátásuk 24 órás felügyeletet igényel. A csibéket frissen elkészített, többkomponensű takarmánnyal naponta hat alkalommal etetik. A fiatal madaraknak ráadásul a megfelelő fejlődés érdekében rengeteget kell mozogniuk a szabad környezetben. Ezután a fiókákat külső, homokkal borított csibenevelő fakkokban helyezik el. Megfelelő időjárási körülmények esetén a számukra fenntartott, elkerített lucernásba terelik őket. Legvégül pedig 10-12 hetes korukban kezdik meg a szabad természetbe való visszavadításukat. Ez az folyamat 3 hónapig tart. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a nevelt madarak beilleszkedjenek a vad túzokok közé.

Különlegességek a túzok világából

Czifrák Gábor elmondta, a madárnak olyan anatómiai sajátosságai vannak, amelyek közül néhányra még nem találtak magyarázatot. Ide tartozik a tollazat színváltása is. Amint egy madár tollát széthúzva nap éri, akkor az eredetileg rózsaszínes tollpúder 10 perccel később szürkévé változik. Érdekesség, hogy a túzoknak nem begye, hanem gyomorszerű szerve van. Továbbá a természetes nevelés érdekében előfordul, hogy a tojásokat még kikelés előtt visszahelyezik a fészekbe, hogy azokat a tojó keltse ki.

Dévaványával kapcsolatban korábban azt írtuk, hogy:

800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa közelében
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Újabb medve érkezett látogatóba Egy GPS jeladóval ellátott barna medve lépte át a szlovák-magyar határt a nemzeti park területén a napokban – jelezték szlovák szakemberek az Aggtelek...
4 évvel korábbi pályázatot fizetnek most ki Újabb kérelembeadási időszak vette kezdetét. Ezúttal a védett és őshonos állatokkal foglalkozók részesülnek támogatásban. Fontos, hogy kizárólag elekt...
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa kö... Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar...