Jó példákat hozott a természetvédelem, a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás összefogásáról a gyepes élőhelyek kezeléséről rendezett konferencia és bemutató Csákváron. A rendezvény a gyepes élőhelyek megőrzési lehetőségei, a kaszálás természetvédelmi irányelvei és a fészek- és vadmentés legújabb technológiai vívmányainak bemutatását tűzte ki célul. Elsőre szokatlannak tűnhet az együttműködés: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága és a Pro Vértes Nonprofit Zrt. szakemberei gondolkodtak közösen.
A hazai gyepterületek egyedi természeti értékek hordozói. Számos vadon élő állat- és növényfajunk a gyepes területeken találja meg életfeltételeit, ezért élőhelyük védelme megőrzésük záloga – írta beszámolójában a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A gyepek védelme érdekében nem tehetünk eleget, kiterjedésük és állapotuk védelme természetvédelmi szempontokon túlmutató feladat – közölték.
Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága és a Pro Vértes Nonprofit Zrt. közös szervezésében június 22-én rendezték meg a Fejér vármegyei Csákváron az „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban a gyepes élőhelyek” című konferencia és gyakorlati bemutató.
A rendezvény a gyepes élőhelyek megőrzési lehetőségei, a kaszálás természetvédelmi irányelvei és a fészek- és vadmentés legújabb technológiai vívmányainak bemutatását tűzte ki célul. Elsőre szokatlannak tűnhet az együttműködők köre, de – ahogyan az a konferencián is elhangzott többek szájából – a természetvédelmi, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szakterület között több az összekötő kapocs, mint az elválasztó, konfliktusos téma.
Viszló Levente, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. igazgatója házigazdaként köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Kiemelte a természetkímélő gazdálkodás szükségességét, és rámutatott annak eredményességére is. Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára felsorolta a mezőgazdasági és természeti sokféleség csökkenésének negatív következményeit a vadgazdálkodásra, valamint hangsúlyozta az érintett szakterületek közötti együttműködés szükségességét. Halmos Gergő, az MME ügyvezetője elmondta, mennyire fontos nyomon követni a biodiverzitás változását, rámutatva arra, hogy a negatív folyamatok megállítását és visszafordítását csak az ágazatokon átívelő kezdeményezésekkel lehet elérni.
A kaszálás bemutatója
A rendezvény leglátványosabb programja a Pro Vértes Nonprofit Zrt. eszközeivel végzett gépi kaszálási bemutató volt. Ez rávilágított a természetkímélő betakarítási technológiák fontosságára. A gyepek élővilága számára a kaszálás a legveszélyesebb gazdálkodási tevékenység, amelynek kis odafigyeléssel történő helyes kivitelezése a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfajok egyedeinek tömegeit mentheti meg az elkaszálás veszélyétől.
A tarló magasra hagyása (5-10 cm) és a kasza síkjának helyes beállítása révén elkerülhető a talajfelszín megsértése, így az özönnövény-fajok kevésbé terjednek a gyepeken, és hozzájárulhatunk a tiszta, szennyeződésmentes takarmány előállításához is.
A vadriasztó láncfüggöny megfelelő alkalmazása csökkenti a kaszálás során akaratlanul károsított madárfészkek, elpusztított mezei nyulak vagy őzgidák számát. A bemutató során működés közben lehetett megismerkedni azzal a vizuális érzékelőkkel ellátott technológiai újítással, amely a kasza előtt haladva segít a meglapuló állatok detektálásában, és elkerülhetővé teszi azok elkaszálását. A madár- és vadbarát kaszálást élőben is meg lehetett tekinteni – a felvonultatott gépek egy kaszálatlan területen mutatták be az úgynevezett kiszorító kaszálás technikáját és a rendkezelés fortélyait is. A bemutató során kiemelték a gépeket kezelő szakszemélyzet odafigyelésének jelentőségét: a legjobb technológiai megoldás sem helyettesíti a természetet szerető gépkezelők áldozatos munkáját.
Drónos állatkeresés
Ezt követően bemutatót tartottak a földön fészkelő madárfajok illetve a kultúrában megbújó vadfajok egyedeinek (pl. mezei nyúl, őzgida) drónnal történő keresésével kapcsolatban. A program során Kazi Róbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) illetve az ABZ Drone munkatársai mutattak be egy-egy multispektrális, illetve egy hőkamerás érzékelővel ellátott drónt, a megtalálni kívánt „célpont” egy, a gyepben elrejtett pulyka volt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a drónnal történő fészekkeresés módszertana fejlesztés alatt áll, a minden körülmények között működő, tökéletes megoldást még nem sikerült megtalálni. Az eddigi tesztelések azonban előremutatók: az elmúlt éveben több alkalommal sikerült ezzel a módszerrel túzokfészkeket találni, majd kialakítani a védőzónát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
A bemutató során láthatóak voltak a módszer korlátai is: a multispektrális érzékelők a heterogén, foltokban leszáradó gyepen kevésbé tudnak kontrasztos képet adni, míg a hőkamerák hatékonyságát a felmelegedő talajfelszín korlátozza.
A biodiverzitás támogatásáról
A gyakorlati bemutatókat követően Tóth Péter (MME) előadásában a Közös Agrárpolitika (KAP) és a biodiverzitás változásainak összefüggéseit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági természeti sokféleség jelentős csökkenése azonnali és hatékony megoldásokat kíván a támogatások oldaláról is. Kiemelte, hogy bár a KAP Stratégiai Terv ún. zöld felépítménye tartalmazza a szükséges támogatási formákat, az önkéntes vállalások nem minden esetben tűnnek elegendőnek a kedvezőtlen természeti folyamatok visszafordításához.
Viszló Levente előadásában a Pro Vértes Nonprofit Zrt. élőhelyrehabilitációs céljairól és a fennállása alatt elért eredményekről osztott meg tapasztalatokat. Természeti képekben gazdag prezentációjában részletesen beszámolt az általuk alkalmazott gyepkezelési gyakorlatokról és azok biodiverzitásra gyakorolt hatásáról is. Előadásában a témában készült filmrészlet (54:50’) bemutatásával gazdag képi világgal szemléltette a kaszálás természetvédelmi és vadvédelmi vonatkozásait.
A vadászok szempontjai
Rung Áron, a Vadászkamara főmunkatársa az Országos Vadgazdálkodási Alap élőhelyfejlesztési erőfeszítéseit bemutató előadásában hangsúlyozta a vadgazdálkodó szervezetek szerepét a mezőgazdasági élőhelyek apróvadállományának – így természeti sokféleségének – megőrzésében.
A kamara által működtetett támogatási forrás a hazai vadásztársaságok körében közismert és népszerű, és bár keretei végesek, jelentős lokális hatásokat képes elérni. Ezek a hatások az élőhelyfejlesztés tekintetében elsősorban a szántóföldi művelés egyöntetűségét megtörő, kisebb élőhelyfoltok (évelő takarmánykeverékek, vadföldek) kialakítása és a vizes élőhelyek létrehozását szolgáló kezdeményezések tükrében jelentősek.
A drónos eredmények
Králl Attila és munkatársai előadásaiból a drónnal történő fészekkeresési illetve apróvad-mentési kísérletek eddigi eredményeit és jövőbeli terveit, lehetőségeit mutatták meg. A technológia már a jelen állapotában is alkalmas a nagyobb testű madárfajok illetve vadfajok távérzékeléssel történő megtalálására. A fészek- vagy vadmentések mellett ez például a vadállománybecslésben is nagy segítséget jelenthet. Az előadók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az agrárélőhelyek megőrzése és helyreállítása a területi védelem teljes eszköztárát igényli: a gazdálkodási módszerek, a jogi és finanszírozási eszközök összehangolását, valamint a szereplők közötti együttműködések kialakítását egyaránt.
A precíziós technológia hasznos kiegészítő lehet, ugyanakkor semmiképp sem helyettesítheti ezeket – fogalmaztak.
A biodiverzitás megőrzésének fontosságát és az ennek érdekében kialakított ágazati összefogás szükségességét az is jól mutatja, hogy a rendezvényen a három szakterület képviseletében 35 szervezet 130 szakembere vett részt.
A gyepes élőhelyek és a mezőgazdasági területek természetvédelmi kihívásait bemutató, „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában (LIFE15 NAT/AT/000834)” projekt keretében az MME megbízásából készített rövidfilmek megtekinthetők a Youtube-on.
