Őszi mezőgazdasági munkák: 1,6 millió hektár vetett gabona, és jó burgonyatermés várható idén

A NAK falugazdászai által begyűjtött adatok alapján elkészítette és közreadta az őszi mezőgazdasági munkákról szóló jelentését a NAIK AKI. A statisztika az adott évi aktuális mezőgazdasági munkák állapotát vázolta fel megyei bontásban a főbb növényfajokra vonatkozóan. Az anyagból kiderül, mire számíthatunk a burgonyától, és az is, hogy haladnak a hagyományos szántóföldi kultúrák vetésével a magyarországi mezőgazdasági területeken. […]

Tovább…

Zöldségként is termeszthető a repce, finom étel készül belőle

A repce a legtöbb esetben szántóföldi növényként terjedt el, amelyet főként a benne lévő olajtartalom miatt termesztenek. Az árvakelése meghagyható zöldtrágyának, az ősz végén a talajba bedolgozva biomassza-növelő anyag lesz belőle. Azonban zöldségként is megállja a helyét. A bimbójából finom ételt lehet készíteni, ami hasonlít a brokkolihoz. Ehhez az ősszel kell elvetni, hogy tavasszal szüretelhető és fogyasztható állapotban legyen. […]

Tovább…

10 új génmódosított szervezetet engedélyezett az EU élelmiszerként is

5 új kukorica és egy új szójabab került be az Európai Unióban felhasználható génmódosított termékek közé, egy repcének és egy kukoricának pedig megújították az engedélyét. Az engedélyek a köztermesztésre nem terjednek ki, ezzel továbbra is csak az import GMO-k feldolgozását tették lehetővé Európában. […]

Tovább…

Runway™, a valódi talajon és levélen keresztül ható, őszi repce gyomirtó szer

Tudta, hogy ősszel a melegigényes gyomok hektáronként akár 40 000 Ft-os kárt is okozhatnak repcében? Kiváló megoldás a RUNWAY™. […]

Tovább…

Ajánlati fajtalista készül őszi káposztarepcére is

Bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba az őszi káposztarepce is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jogszabályi felhatalmazás szerint a vizsgálati eredmények alapján 2020-ra ajánlati fajtalista összeállítását tervezi. Ennek legfőbb célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz. A kezdeményezéssel több mint 10 év után az őszi búza és kukorica mellé a második legfontosabb olajnövény is bekerül a programba. […]

Tovább…

Parazita gomba védi meg a terményt a szklerotínia pusztításától

A fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) hatalmas károkat okozhat a napraforgó-, a repce-, és a szójaállományokban. Ha a betegség tünetei megjelennek a növényeken, a betakarítást követően a szklerotínia kitartó képletei, a szkleróciumok a földbe jutnak. Életképességük akár 10 év is lehet, ezért bármikor képesek fertőzést indítani, ha érzékeny gazdanövény kerül a területre. Hirtelen szövetelhalást előidézve kényszerérés, ezermagtömeg-csökkenés, betakarítási veszteség jelentkezik, a terméskiesés pedig bizonyos évjáratokban akár 50–60 százalékos is lehet. A károk csökkentésében egy hiperparazita gomba segít a gazdáknak. […]

Tovább…

Közel az aratás vége: ennyi lehet a haszon idén hektáronként

Az őszi búza 90 százalékának betakarítása már megtörtént. A termésátlag hektáronként országosan 5,25 tonna körül alakul – közölte az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szeged-Szőregen. Farkas Sándor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egyik gyűjtőpontján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az összes nyári aratású szántóföldi növény termőterülete idén 1,66 millió hektár. Ez 4,7 százalékkal kisebb, mint tavaly. A várható termés 2,773 millió tonna, ami bőségesen kielégíti a belföldi igényeket és komoly mennyiség juthat exportra is. […]

Tovább…

Harmadával lehet kevesebb a termésveszteség, ha cellulózzal ragasztják a repce becőjét

Amikor nem sikerül egy növényvédő szer hatóanyag engedélyének meghosszabbítása, az a szerek tiltását eredményezi. Ez a tiltás elérte az állományszárítás, a deszikkálás folyamatát is. A dikvát hatóanyag elvérzett az Európai Unió újraengedélyezési eljárásán és a reglonozás műveletét jövőre már nem lehet ilyen célra használni sem a napraforgóban, sem a repcében. A glifozát hatóanyagú készítményeket sem lehet használni az állományszárításra. Néhány más hatóanyag még marad ugyan, aminek biológiai hatása gyengébb az előzőekhez képest, és a Nap melege száríthatja le a repcét és a napraforgót. De nem mindegy, milyen termésveszteséget okoz ez a gazdának. Az állományszárítás elmaradása napraforgóban ugyan közvetlen termésveszteséggel nem […]

Tovább…