Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább külföldön. A termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit a jelek szerint egyre kevesebb tenyésztő állít elő. Körülbelül 20 dekagramm nyúlhúst eszünk Magyarországon fejenként egy évben, míg az európai átlag két kilogramm. A legtöbb kiskereskedelmi láncban ma már kapható a húsféle. […]
A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is. […]
Szinte alig kezdődött el 2020 márciusában a vadászszezon, amikor a koronavírus berobbanása miatt az ország szolgáltatásainak jó része leállt. A határok le-, az éttermek bezárása és a kijárási korlátozások komoly hatással voltak a vadászati szektorra. A témával kapcsolatban az Országos Magyar Vadászkamara Békés és Csongrád-Csanád megyei szervezeteinek képviselői is megszólaltak az eddigi és a várható nehézségeket elemezve. […]
Több fontos állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatás igénybevételéhez kapcsolódó közlemény jelent meg a Magyar Államkincstár honlapján. A nyulasok január 31-ig igényelhetnek pénzt a tenyésztésbe állításra, a vágósertés és tenyészkoca süldő támogatás igénybevételéről is új információkat közöltek. Megjelentek továbbá a baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások és kifizetési kérelmek benyújtásának feltételeiről szóló közlemények is. […]
A koronavírus kitörését követően több emberben is felmerült annak a kérdése, hogy nem-e lenne jobb megoldás saját magának előállítani a zöldséget, gyümölcsöt vagy éppen az ételhez szükséges húsféléket. Így többen is kertészkedésre, valamint háztáji állatnevelésbe kezdtek, amely Magyarországon sosem volt ismeretlen. Sőt, mondhatni hagyománya van a sertés, a baromfi, vagy éppen a szarvasmarha tartásának háztáji szinten, továbbá többen foglalkoztak méhészettel, nyúltartással és galambtartással is, viszont ez korántsem volt annyira ismert, mint előbb említett társaik. Pedig utóbbiak a jövedelmezőbb állatok, persze nem a hobbi jelleg terén, hanem inkább nagy létszámú tartás esetén. […]
A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország. Ezekben az országokban jelentősen visszaesett a kereslet a járványhelyzet hatására. Viszont a takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst pedig hűtve be kell tárolni. Ez mind komoly költségtöbbletet jelent a nyúlágazat szereplőinek. A feldolgozók kénytelenek árat csökkenteni, ami az élőnyúl-felvásárlási árak csökkenéséhez vezet. […]
Ismét módosult az állattenyésztési törvény. A legfontosabb változás a magyarországi állattartóknak, hogy fajonként megadta a tenyésztési program megfogalmazásához szükséges minimálisan elvárt állatlétszámokat a szakminisztérium. Többek között 120 első törzskönyvi osztályba sorolt emuval és 150 törzskönyvezett anyacsincsillával tenyésztőszervezetet lehet alapítani. […]
Világszerte évi közel 3 százalékkal nő a nyúlhús fogyasztása. Ebből a magyarok is részesülnek, de a hazai termékek döntő többsége egyelőre az exportpiacokra kerül. A nyúlhús iránti növekvő fogyasztói igény az elkövetkező években várhatóan tovább nő majd. Az előremutatások alapján a piac 2017 és 2025 között 2,3 százalékkal növekszik, 2025-re pedig eléri az 1,8 millió tonnát. Anyagunkból kiderül, hogy néz ki a nyúlhús világpiaca. […]