Magyar kutatási eredmény használatával lehet megelőzhető a terménypazarlás

A termények 30-40 százaléka sosem jut el a termelőtől a fogyasztóig a betakarítást követő szállítási és feldolgozási veszteségek, valamint a mechanikai sérülések miatt. Dr. Farkas Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézet fiatal kutatójának eredményei alapján jóval pontosabban megérthetőek és így akár meg is előzhetőek ezek a károsodást okozó mechanikai folyamatok. A gyümölcsöket érő terhelések sokaságában az ismétlődő terhelés az egyik legjelentősebb veszélyforrás, ami gyakran a szállítás közben fellépő rezgésekből adódik. […]

Tovább…

Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés

A hazai sertéshús versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében. […]

Tovább…

Magyar kutatási eredmény segíthet a citromfű növényvédelmében

A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) doktorjelöltje a doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta. Vizsgálta a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között is. […]

Tovább…

Madaras mérföldkő magyar közreműködéssel: közel ezer oldalas könyv jelent meg Európa fészkelő madarairól

Megjelent az Európa Fészkelő Madarainak Atlasza 2. kiadása (European Breeding Bird Atlas 2, EBBA2), amely mérföldkövet jelent az európai madártani kutatások és az ezekhez kapcsolódó természetvédelmi tevékenységek terén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint, melynek munkatársai is részt vettek a kiadvány elkészítésében, a 960 oldalas összefoglaló munka mérföldkövet jelent az európai madártani kutatások és az ezekhez kapcsolódó természetvédelmi tevékenységek terén. […]

Tovább…

Új magyar kutatás a megosztó növényvédő szerről: tényleg mindent visz a glifozát?

a világon jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtó szer hatóanyagot, a glifozátot tartalmazó készítmények biológiai hatásmérésének eredményeit mutatja be. […]

Tovább…

Új magyar kutatás: túl kevés, és nem segíti a vadgazdálkodás fejlődését a vadászati haszonbérleti díj

A vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan része Magyarországon. Ez a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosait illeti meg. A vadászati jogot haszonbérlet útján lehet hasznosítani, aminek a díját a vadászati törvény szerint az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. Erre azonban mindeddig nem állt rendelkezésre alkalmas módszer. A Szent István Egyetem egyik hallgatója egzakt módszert dolgozott ki a díj megállapítására és hatósági jóváhagyására. […]

Tovább…

A mezőgazdaságban is érdemes figyelni a magyar mikroszenzoros felfedezésre

Egy magyar kutatás szerint a lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye alapján az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A felfedezés lényege, hogy a lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására. […]

Tovább…