Madaras mérföldkő magyar közreműködéssel: közel ezer oldalas könyv jelent meg Európa fészkelő madarairól

Megjelent az Európa Fészkelő Madarainak Atlasza 2. kiadása (European Breeding Bird Atlas 2, EBBA2), amely mérföldkövet jelent az európai madártani kutatások és az ezekhez kapcsolódó természetvédelmi tevékenységek terén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint, melynek munkatársai is részt vettek a kiadvány elkészítésében, a 960 oldalas összefoglaló munka mérföldkövet jelent az európai madártani kutatások és az ezekhez kapcsolódó természetvédelmi tevékenységek terén.

Az atlasz (European Breeding Bird Atlas 2./EBBA2) az Európa területén fészkelő 596 madárfaj előfordulását, állománynagyságát mutatja be a 2013-2017 közötti időszakot vizsgálva. A madáratlasz felmérő munkái Európa több mint 50 országában, a kontinens területét lefedő több mint 5 ezer darab 50×50 kilométer nagyságú négyzetre kiterjedően, 5 éven keresztül zajlottak az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) koordinálásában. Az EBBA2 különlegessége, hogy a 1997-ben megjelent első Európa Fészkelő Madarainak Atlasza adatai alapján az elmúlt 30 év változását is bemutatja. A most frissített atlasz terepi felmérései során alkalmazott új módszereknek köszönhetően, a 348 szerző által írt rövid szöveges bemutatás mellett, 689 nagy felbontású térképen minden eddiginél részletesebben ábrázolja a fajok főbb fészkelőterületeit – írta a MME weboldala.

Kijött a Európa Fészkelő Madarainak Atlasza 2. kiadása – Fotó: MME

Rengeteg önkéntes közös munkája segített

A terepi munkában 120 ezer felmérő működött közre. Nagy többségük önkéntesként dolgozott, így ez a világ egyik legnagyobb „citizen science”, tehát önkéntesek által végzett biodiverzitás felmérési projektje is egyben. A számlálók Európa szinte egész területét (11 075 000 km2) felmérték és immáron a kontinens keleti részeiről is pontos adatok állnak rendelkezésre a fészkelő madárfajokról. Az atlasz adatai alapján az is kiderül, hogy 57, eredetileg nem Európában honos faj költ Európában. Ez azt jelenti, hogy minden 10. faj a világ más tájairól lett behurcolva; ezek közül 39 faj fészkelését az elmúlt 30 év során dokumentálták először.

Az európai tájhasználatban bekövetkezett jelentős változások ellenére, csupán néhány honos faj tűnt el teljesen. Ilyen például a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus). Ennek ellenére a madárvilág egészét vizsgálva az elmúlt 30 évben feltűnő átalakulások történtek. A honos fajok 35 százalékának nőtt az elterjedési területe, például a pásztorgémé (Bubulcus ibis), a citrombillegetőé (Motacilla citreola) vagy a szerecsensirályé (Larus melanocephalus). A fajok 25 százalékának azonban csökkent az elterjedési területe, például a pajzsos cankóé (Calidris pugnax), a túzoké (Otis tarda), a szalakótáé (Coracias garrulus) vagy a könyv címlapján szereplő kerti sármányé (Emberiza hortulana). Továbbá az európai fajok költési területei átlagosan 28 kilométerrel tolódtak északabbra.

A felmérések alapján készült térképek igazolják a már ismert adatokat, miszerint az állománycsökkenés leginkább a Földközi-térség, Nyugat- és Közép-Európa mezőgazdasági élőhelyeihez és a gyepes élőhelyekhez kötődő fajokat érinti. Ezzel párhuzamosan, ahogy a fajok elterjedési területe északabbra tolódik, az erdei ökoszisztémák fajgazdagsága nő.

A kis fakopáncs fejezete az atlaszban - Forrás: MME
A kis fakopáncs fejezete az atlaszban – Forrás: MME

Konkrét fajok, konkrét trendek

Az adatokból az is látszik, hogy a határokon átnyúló védelmi tevékenységnek van értelme, hiszen az Európa szerte védett rétisas (Haliaeetus albicilla) elterjedése nőtt. Továbbá jó példa, hogy a vizes élőhelyek védelmére tett erőfeszítések miatt az ide kapcsolódó egyes fajok, például a gulipán (Recurvirostra avocetta) vagy a bölömbika (Botaurus stellaris) állománya is nőtt. A madáratlasz egyedülálló példáját mutatja annak, hogy az országhatárokon túlnyúló együttműködés a természeti értékek feltárásában közreműködő nagyszámú felmérő és a munkájukat koordináló nemzeti és nemzetközi szervezetek keretében, nélkülözhetetlen adatokkal szolgál a kontinens biológiai sokféleség megőrzése számára. A madáratlasz adatai számos további (pl. klímaváltozás, élőhelyek átalakulása, stb.) alap és alkalmazott kutatás számára biztosítanak remek lehetőséget – írta a MME.

A magyar közreműködés

Magyarországon több mint 1000 felmérő vett részt az európai madáratlasz hazai adatgyűjtésében az MME Madáratlasz programja (MAP) keretében. A hazai térképezés során, az európai atlasz számára való adatgyűjtés mellett fő cél volt, hogy az országot lefedő valamennyi 10X10 km nagyságú négyzeten felmérésre kerüljenek a fészkelő fajok és az MME keretében 1999 óta folyó Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) felmérések adatait felhasználva elkészítsék a hazai madárfajok atlaszát, amely 2021 tavaszán kerül kiadásra. A magyar madáratlaszban valamennyi hazánkban megfigyelt madárfaj (rendszeres és alkalmi fészkelő, átvonuló, telelő, ritkaság) előfordulását, állománynagyságát és állományaik változását bemutató térkép, ábra és a szakértők által készített szöveges értékelés lesz olvasható.

A felmérés adatai 

  • 596 fészkelő faj 
  • 10 év munka
  • 120 000 terepi önkéntes (1000 magyar)
  • 48 nemzetközi partnerszervezet
  • 5 év terepmunka
  • 5110 50×50 km-es négyzetből származó információ a fészkelő fajokról
  • 11 075 000 négyzetkilométernyi vizsgált terület. 

A könyvről

  • 556 teljes faj adatlap, további 69 faj a mellékletben
  • 689 térkép, az állománysűrűség és költési valószínűség bemutatására (50×50 km)
  • 222 modellezett térkép (10×10 km)
  • 446 térkép mutat elterjedésbeli változást az előző atlaszhoz képest. 
  • 568 új fajábrázolás 46 grafikustól
  • 348 szerző a fajleírásoknál
  • 960 oldal
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Autógumi rizsháncsból és pitypangból A világ gumigyártó cégei az utóbbi években arra törekednek, hogy minél kevesebb kőolajszármazékot használjanak fel az autógumik gyártása során, vissza...
Így tud segíteni a kerti állatoknak túlélni a tele... Bár csak közvetetten vannak hatással a mezőgazdasági folyamatokra, mégis jelentős feladatokat látnak el a télen kertünkbe tévedő állatok. Téli vadv...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...
Természetkárosítás Zalában – vádat emeltek a... Vádat emeltek egy Magyarországon állattartással foglalkozó szlovén földbérlő ellen, mert mezőgazdasági tevékenységével védett madarak, rovarok, illetv...
Biomasszával fűthetik Tatabánya 23 ezer háztartásá... Nagymennyiségű faapríték szállítását teszi lehetővé az a 2032-ig érvényes szerződés, melyet a Vértesi Erdő Zrt. és a Tatabánya távfűtését biztosító Ta...
Gombázzunk környezettudatosan! Ugyan még tombol a nyár, de lassan közeleg a gombaszezon. Évről-évre többször is elhangoznak a gombaszedés szabályai, de a környezettudatosságról kevé...