Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés

A hazai sertéstenyésztés versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében.

Az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással megvalósuló “Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében” című 4 éves projekt lezárult. A GINOP-2.2.1-15-2016-00021 azonosítószámú program a takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg.

A versenyképesebb sertéstenyésztés befolyásoló tényezőit vizsgálta a magyar konzorcium - képünk illusztráció
A versenyképesebb sertéstenyésztés befolyásoló tényezőit vizsgálta a magyar konzorcium – képünk illusztráció

Kiemelten fontos a takarmány

A Bonafarm csoport weboldala számolt be róla, hogy a kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körül van. Mivel az élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényezőnek számít a hatékony termelés szempontjából.

Emiatt fontos, hogy olyan földrajzi és éghajlati adottságoknak megfelelő, genotípusra fókuszált termesztéstechnológia alkalmazása valósuljon meg, melynek segítségével a megtermelt takarmány-alapanyag mentes lesz a patogén gombák okozta toxinterheléstől.

Egyúttal magas emészthető táplálóanyag-tartalommal is bírjon. A versenyképesség javításához tehát a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása szükséges – írták. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot.

Helyspecifikus termesztés

A kutatásban komplex kisparcellás kísérletek segítségével olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhelyspecifikus termesztéstechnológiai megoldásokat dolgoztak ki, melyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes és a magas emészthető fehérjetartalommal bíró takarmány-alapanyagok előállítására. A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszert is kialakítottak, amely azáltal, hogy alkalmas az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére – támogatva ezzel a technológiai beavatkozások mértékének és idejének döntéstámogatását, a növényvédelmi előrejelzéseket –, a precíziós növénytermesztést is segíti.

Szójanemesítési siker

A cég beszámolója szerint a termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A  közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan a konzorcium 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte.

A konzorcium kutatásának végeredményeként kidolgozták a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott precíziós technológiai eljárásokat, valamint takarmányozási-prototípusokat, amelyekkel a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam realizálható és a toxinterhelés kártétele is minimalizálható. A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott, nagy teljesítményre predesztinált növendék- és hízósertéseknél vizsgálták. Meghatározták azt is, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását.

Összességében a kutatási program egy olyan vizsgálatsorozatot foglalt magába, amely lefedte a sertéshús-előállítás teljes vertikumának azon szakaszait, amelyek determináns módon meghatározzák a termék-előállítás ökonómiai és ökológiai hatékonyságát – írták.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
Így is lehet állatot szállítani? Megdöbbentő, hogy néhány országban hogyan szállítják az állatokat. Legyen szó baromfiról, sertésről vagy szarvasmarháról, az emberek leleményessége ha...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Czerván György: megfordult a sertésállomány évek ó... Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ez...