25 milliárd többlettámogatás, ingyenhitel és fontos KAP-információk – itt a júniusi agrártámogatások összefoglaló!

Több intézkedés is segíti a hazai gazdálkodókat a koronavírus hatásainak enyhítésében. Ingyenhitelt, állattenyésztési, kertészeti és élelmiszergazdasági válságkezelő támogatást is igénybe lehet venni. Aktuális agrártámogatás hírösszefoglalónkban kiderül, hogyan nyújt segítséget az állattartóknak a Nébih, melyek a Közös Agrárpolitika legfontosabb célkitűzései, valamint az is, hogy mikortól igényelhetik a 25 milliárdos állami segítséget a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások. Érdemes kattintani, mert milliók múlhatnak rajta! […]

Tovább…

Országosan 1200 tonna pontyot telepítenek a horgászvizekbe

Eddig soha nem látott nagyságrendű haltelepítési támogatást kapnak az állami tulajdonú horgászvizek halgazdálkodói a Kormány döntése alapján. A haltelepítés minél gyorsabb lebonyolításában a MOHOSZ vesz részt. […]

Tovább…

Nagy bajban lenne a helyi gazdák együttműködése nélkül a roppant értékes vizes élőhely

Rendkívül nagy jelentőségű a február a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében. Ekkor kezdenek ugyanis fészkelni a rétisasok. Továbbá rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék zavartalan jellegét. Ez jót tesz a rétisasok állományának is. […]

Tovább…

Drón segít elkapni az orvhorgászokat és az orvhalászokat Tiszán

Egy éve már drón is segíti a Tisza Horgászegyesület halőreinek munkáját. Az 500 méter magasságba is repülni képes eszközzel könnyedén lecsaphatnak az orvhalászokra és az orvhorgászokra. Továbbá bármikor észrevehetik, ha valaki szabálysértést, vagy bűncselekményt követ el. A drón képes a nehezen elérhető helyeket megközelíteni, és éjszaka is használható. A hőkamerával és reflektorral felszerelt repülő eszközzel készített fotók és videófelvételek pedig bizonyító erejűek. […]

Tovább…

Ez okozhatta a szajoli halpusztulást

Oxigénhiány okozhatta a tömeges halpusztulást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szajolon. A Holt-Tisza II-es tóegységében június közepén pusztult el nagyjából 100 mázsányi hal; köztük busák, amurok, harcsák, pontyok, süllők és csukák is. A Szajoli Holtág több kisebb tóból áll, a 70 hektáros tóegység közül viszont csak a kettesben hullottak el a halak. Az eset azért furcsa, mert a történtek előtt nem sokkal töltötték fel friss vízzel a tóegységet. […]

Tovább…

Szigorodott a jogszabály: már minden, 30 hektár alatti halastavat be kell jelenteni

Kapacitástól függetlenül regisztrálniuk kell az állattartóknak minden halastóval rendelkező haltartó tenyészetet a vonatkozó jogszabály módosulása miatt. Korábban ez a kötelezettség csak a 30 hektár tófelület feletti halgazdaságokra vonatkozott. A halastó bejelentési kötelezettség egyszerűen, néhány lépésben teljesíthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül. […]

Tovább…

Kiderítik, melyik halakból kell többet és kevesebbet enni

Magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik halnak mekkora a jelentősége a tengeri életközösségben. Az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik, amelyet a halászati kvóta megállapításakor lenne fontos figyelembe venni. Japánban például már elindult egy olyan applikáció, amely segítségével egy szusi étteremben kiválaszthatjuk azt a fogást, amelynek elfogyasztása a leginkább fenntartható. […]

Tovább…

A hegyekbe költöznek az alföldi halak

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, de még néhány madárfaj is veszélyezteti hazánk őshonos halait. A klímaváltozás következtében pedig az alföldi halak a hegyvidékre vándorolnak. Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont a Debreceni Egyetem kutatói új halközösséget találtak. A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A magyar folyóvizekben és tavakban a legnagyobb számban a keszegfélék élnek. A klímaváltozás miatt viszont már számos invazív halfaj jelent meg hazánkban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely szempontjából. Ám nem ez az egyetlen veszély, amely a magyar halállomány állapotát veszélyezteti. Több oldalról nehezedik nyomás a természetes halközösségekre A szárazság miatt nem […]

Tovább…