Költségesebb Karácsony jön: drágább a magyar és a külföldi hal is tavalyhoz képest

Drágul a magyar hal. Jellemzően 7-15 százalékkal kell többet fizetni idén a magyar halakért, mint tavaly. Budapesten, a Fővám téri piacon az élő ponty 1350-ről 1450 forintra, a busatörzs 1300-ról 1400 forintra, az afrikai bőrös harcsafilé pedig 3300-ról 3500-ra forint emelkedett. A külföldről importáltak ára is megnőtt, várhatóan 10-15 százalékkal kerülnek többe a 2020-as szinthez képest. A belföldi édesvízi halakért 7-15, a külföldi halakért 10-15 százalékkal fizethetünk idén többet. Utóbbi esetében nem elképzelhetetlen a további drágulás. […]

Tovább…

Nem drágulnak jövőre a balatoni horgászjegyek, az etetőanyagoknál viszont korlátozás várható

Nem emelkednek jövőre a balatoni horgászjegyárak, a horgászrendben pedig jelentős enyhítések várhatók – jelentette be Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Veszprém megyei Tihanyban, a VII. Balatoni Horgász Konferencián. A szakember azt is elmondta, hogy az utóbbi években tavasszal bevezetett csónakos korlátozás kizárólag az akadók környékén lesz érvényben. A déli parti befolyók mentén is feloldják az április 15. és június 15. közötti korlátozást pontyra és harcsára. […]

Tovább…

Hasznot hajthat a hazai halgazdálkodási ágazatnak az EUROFISH tevékenysége

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára és a minisztérium Halgazdálkodási főosztályának vezetői Marco Frederiksennel, az Európai Halászat- és Akvakultúrafejlesztési Nemzetközi Szervezet (EUROFISH) megbízott igazgatójával egyeztettek augusztus végén az EUROFISH és Magyarország együttműködési lehetőségeiről, Budapesten. A megbeszélésen a résztvevők pozitívan értékelték az EUROFISH szerepét az információcserében, a halgazdálkodási adatgyűjtésben, az ágazat helyzetének elemzésében, valamint az ágazati promócióban. […]

Tovább…

Magyarországon épülhet meg a régió első lazactermelő gazdasága

A régió első lazacfarmja valósulhat meg mintegy 8,4 milliárd forintból Zalaegerszegen. Az építkezés a tervek szerint 2022-ben kezdődik, az első lehalászás 2024-ben lesz esedékes. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarország számára lehívható Európai Uniós forrásból mintegy 3 milliárd forintot biztosít a beruházás számára. A fennmaradó részt banki hitelekből és befektetői forrásokból finanszírozza majd az üzemeltető Zalmon Kft. […]

Tovább…

Aszály, hódkár, víz- és oxigénhiány miatt drágul a magyar hal

Súlyos csapást okoz az aszály azoknak a halgazdaságoknak, amelyek a 6–7 ezer hektárnyi völgyzárógátas dunántúli halastavat kezelik. Van olyan, a Velencei-tó környékén található halgazdaság, ahol a tavak harmada már teljesen kiszáradt, látszik a kérges meder, és a többi tóban is éppen csak derékig ér a víz. A dunántúli völgyekben fekvő halastavak termelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. A hazai hal viszont nem csak emiatt drágul ősszel. […]

Tovább…

Több halfaj is veszélybe kerülhet, mert nem megfelelő számukra a Balaton vize

Kiemelten fontos lesz a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között – mondta a nemrégiben kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte vizsgálni kell a Balaton vizét, mert jelenleg a tó letisztult vize nem optimális a halállomány számára. További lényeges problémakör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagok kérdése. […]

Tovább…

A kormoránűző drón lett az első az agrártechnológiai verseny ötletei között

Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A kormoránűző drón megoldásán dolgozó fiatalok azt remélik, hogy az ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz. A részletek kidolgozásához segítséget elsősorban Mag Zoltántól, a Debreceni Egyetem Kancellária munkatársától, illetve egy hajdúszoboszlói haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozótól kaptak, a NAK pedig agrárszakmai és üzletfejlesztési mentorálással támogatta őket. […]

Tovább…

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet. […]

Tovább…